Kicsi Lili Projekt: Both Miklós zeneszerző, előadó

KOmplett

Gitárprímásként emlegetik, számtalan díj tulajdonosa. Zenekara, a Napra folyamatosan telt házas koncerteket ad a fővárosban, vidéken és külföldön is. Szívesen működik együtt más művészekkel, nagyszabású projektekben vesz részt. Ő szerezte a Kicsi Lili trailerének a zenéjét.

Legutóbb a Napra Naiv LP-jén dolgoztunk együtt, én írtam a két új dal szövegét. (Mindkettő letölthető ingyenesen a www.napra.hu-n, külön kis barna négyzet jelzi az album helyét.) Az egyiket Krámli Kinga énekli, ezt volt könnyebb feladat megírni. Miklós azt kérte, a szöveg olyan legyen, amilyet egy átejtett kis veréb énekelhet, aki nem látja be, hogy hiábavaló az egész ügy, a férfi már rég odébbállt. Szeretem az ilyen szerepjátszós dolgokat (Kingának is remek szereplehetőség), egyből meg is jelent a szemem előtt egy lány, aki kicsípi magát, felveszi a legszebb ruháját, legmagasabb sarkú cipőjét, és aztán csak vár. Órákig. Míg megolvad alatta a beton, hogy végül őrizhesse a két kis reménytelen, szívszorító pontot, ami ennek a kalandnak a végére került…

A másik dalt maga Miki énekli, ez már nehezebb dió volt. Rengeteg variáció készült el belőle, míg egy idegtépő hajnali órán – miután soronként hívtam, és korrigáltam és sztornóztam és kezdtem újra elölről – azt mondtuk mindketten: megvan. Valahogy női előadóknak könnyebben írok. Mindenkinél másképp működik ez, és én kedvelem azokat, akik csak és kizárólag olyan szöveget hajlandóak elénekelni, amit magukénak éreznek. Ehhez nekem mint dalszövegírónak, bele kell helyezkednem az előadó személyiségének egy részébe, és ez igazán érdekes kaland. (Főleg utólag visszatekintve a korábbi variánsokra és mellényúlásokra. Kész egoutazás. Mindig sokat tanulok ilyenkor magamról is.)


Miklósnak sem volt könnyebb dolga, mikor a traileremhez írta a zenét, ami végül olyan lett, amilyenről nem is álmodtam: megemeli a képeket, és egyben meg is köti őket, szorosan önmagukhoz, aláfest és hangsúlyoz, ott teljesedik ki, ahol a feszültség már valóban fojtogató. (Miklós eddig a Kivilágos kivirradtig című tévéfilmhez és vizsgafilmekhez komponált zenét.) Én eleinte azt forszíroztam, hogy Karádytól a Halálos tavasz témája, és Lou Reedtől a Femme Fatale – (Hommage a Edie Sedgwick) átvariált dallamverziói adják a zene alapját. Miklós ki is próbálta ezt, majd hívott, hogy az elkészült alkotás ledobja magáról ezt az erőltetett variációt. Elvem, hogy mindenki azt csinálja ezekben a nagy közös munkákban, amihez ért: Miklósra hagytam hát a dolgot. Szerencsére. És ő is azt mondta, élvezte a munkát.

A trailer hamarosan fenn lesz a megosztókon. Addig ajánlom mindenki figyelmébe (a sajátjaimon kívüli) két kedvenc dalomat, a Napra Balladát és a Radnóti Miklós-albumról a Tajtékos ég címűt.

Kína egy új szerelem számára. Tavaly járt ott először, most indul újra. Ha minden igaz, csodálatos könyv és zenei album születik majd ezekből az új inspirációkból…

A Kínában készült képei itt láthatóak.


És az egyik kedvenc videóm arról az érdekes zenei kísérletről, amit Miklós a kínai művészekkel csinált.

Végül pedig egy kép kettőnkről, amint éppen egy dalon dolgozunk:


Fotó: mobillal, Tóth Evelin

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.