Kicsi Lili projekt: Tóth Virág divattervező és a Kék Ló

  • 2012. szeptember 4.

KOmplett

Tóth Virág ruhái nevetnek. Vagy éppen ravaszul bűvölnek úgy, hogy az egész csak bájos incselkedésnek tűnik, ezért aki a viselőjükre néz, nem is tudja, hogy hamarosan el lesz csábítva. Virág ruhái vagányak. Akárcsak ő maga.

A hamarosan megjelenő regényem kapcsán felgyorsultak az események. Mert nekem nem létezik könyv csak úgy, magában. Kellenek hozzá jó fotók, kell egy nagyszabású bemutató és kell valami egyéb plusz (eddig lemezeket készítettem a megjelenő művekhez), ami most egy kisfilm, azaz egy könyvfilm vagy könyvtrailer lesz. Mindez hatalmas munkát jelent elsősorban nekem, másodsorban azoknak, akik mellettem állnak a káoszban. A kisfilmben például minden szereplőt én játszom, és rám maradt a stylist szerepe is. Szerencsére vannak segítőim. A főszereplő karakterét éppen Virággal álmodtuk meg.

De már évek óta dolgozunk együtt. Ha úgy vesszük, Virág életem első szponzora. Úgy négy évvel ezelőtt kezdtem el figyelni az egyik ismerősömet, akin mindig elképesztő cuccok voltak: aranyszoknya szőrpamacsokkal, hullámzónak tűnő kézdísz, piros és fekete ülepes nadrág (akkoriban még nem volt divatos sem, csak jópofa), minták és anyagok eszement elegye, amik egyben viccesek és jópofák voltak. Ez a lány mondta, hogy a barátnője, Virág csinálja ezeket. Aztán rá egy héttel Berlinben találkoztam egy magyar ismerősömmel, aki különös könyvet lapozgatott. Textilből voltak a „lapok”, az anyagfedél egyszer egy öltözőszekrényt rejtett, melyben ruhák sorakoztak, amikkel a szépen megvarrt anyaglányt fel lehetett öltöztetni. A másikban egy dzsungel lapult. Kiderült, ezeket is Virág készíti. Hazaérvén pedig rám szakadtak az események, műsorvezetés, moderálás, fotózás. És azt éreztem, nincs egy ruhám sem. A három dolgot együtt már jelnek tekintettem. Elkértem a barátnőmtől Virág számát, felhívtam, és onnantól működünk együtt. Ha valami laza, csajos és megdöbbentő kell, az ő segítségét kérem. Készített már nekem kígyójelmezt, és az ő munkája a macskafejdísz is, melyet a Fekete macska című lemezem borítóján viselek, valamint a Macskadémon című musicalem narrátoraként is. De azért a kedvencem Virág szlogenje: „Az öltözködés kaland!”

panyizsuzsi/LAONI/Tóthvirág


panyizsuzsi/LAONI/Tóthvirág

Fotó: Havas Miklós

Virág imádja a meglepő anyag- és mintapárosításokat, szereti felhasználni a maradékokat. Nincs, amiből ne készülhetne viselet! Régi csipketerítőből, a nagyi kiszuperált slafrokjából, régi MÁV-függönyből (ilyen nadrágom nekem is van), bármiből… És mindemellett persze úgynevezett „normális” ruhákat is tervez, amiben még a visszafogottabb városi kalandorok is jól érezhetik magukat.


Virágnál nincs két egyforma ruha, mindegyik egyedi darab. Mint ahogy végtelenül egyedi a Kék Ló fashion pub nevű hely (a Kazinczy utca 11.-ben, épp a Szimplakerttel szemben), amit ő hozott létre, és ami kávézó és ruhabolt egyben, sőt, ősztől tavasz végéig rendezvények, koncertek, beszélgetések helyszíne is. (Én magam is többször szerveztem már oda programokat, és idén ősztől folytatjuk ezt a hagyományt.) És a könyvtrailert is itt forgatjuk. De azért  a legjobbak mindig a fotózások!


Fotó: Dala Gábor

Ha van olyan program, ami nincs benne az első tíz tevékenységben, amit negyvenhárom fokban, egy árnyék nélküli, köves bányában csinálnék, az egy hosszúnadrágos, fekete parókás, órákon át tartó fotózás. „De te mindig is ilyen perverz voltál, és a képek pazarok, úgyhogy mint általában, most is könnyen elnézi neked az ember, hogy mekkora egy barom vagy” – kommentálta a fotót az egyik kedvenc barátnőm. Hát igen: Virág nem kíméli a modelljeit. De közben isteni halászlét főz vagy éppen remek falatok pirulnak a grillrácsokon, és egyre sorjáznak a beteg ötletek is, dőlünk a nevetéstől egész nap. Aki Tóth Virág-ruhát hord, lélekben csatlakozik hozzánk! Kalandra fel, minden nap!


Fotó: Dala Gábor

Tóth Virág és a Kék Ló weboldala: www.tothvirag.com

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.