– Jó napot kívánok, államtitkár úr, ha lehetne néhány kérdésünk…
– Jó napot. Az utazást a saját pénzemből bonyolítottam, pedig a Belvárosi sertéstelepek kialakításának tapasztalatai című konferencián vettem részt Honolulun, közérdekből. Az unokaöcsém trafikjaihoz semmi közöm, a tizenhét szobás villámat szülői támogatással vettem, a Quaestor-ügyben…
– Elnézést, most nem ezekről érdeklődnénk.
– Nem? Talán a Celebvilág magazintól jöttek? Konzervatív, istenfélő, dolgos paraszti családban nevelkedtem. Korán csalódtam az MSZMP-ben. Kedvenc ételem a töltött káposzta, amit édesanyám úgy csinált, hogy…
– Ön a Földművelési Minisztérium államtitkáraként kifejtette, hogy a menekültek kolbászos szendvicsei betegségeket terjeszthetnek. Mire alapozza ezt a véleményét?
– Részint saját tapasztalataimra, részint tudományos szakmunkákra.
– Ön megette egy menekült szendvicsét, és belebetegedett?
– Nem, de dobozos kínait rendeltem egy este, és borzalmas álmaim voltak a keserű-savanyú csirkefalatok után. Képzelje, ott álltam egy szál gumicsizmában a Földművelési Minisztérium rózsaszín kalászokkal díszített kamionján a Pride-on, és a Csíráztassunk melegházban! című felvilágosító brosúránkat osztogattam a balliberális felvonaglóknak…
– Hát, ez valóban sajátos. És a tudományos eredmények?
– Már Trofim Liszenko is leírta A búza a sarkkörön túl is megterem, ha az NKVD elég határozottan noszogatja című alapművében, hogy „délről északra haladva egyre kevesebb a métely s nyavalya”; illetve idézném a Honvédelmi Minisztérium egy 1951-es jelentését: „...intézkedés történt a jelzőszolgálat felé, hogy fokozottabban figyeljék a légteret, nehogy a szelet kihasználva a jugoszláv diverzánsok kolorádóbogarakat vagy gyújtólapokat kis léggömbökön bocsássanak be az ország területére.” A probléma, mint látják, nem új keletű.
– Ez valóban megrázó. De mégis: nem sajnálja a terror és a nyomor elől menekülő családokat?
– Személyesen nagyon. Én is voltam már Tunéziában, szörnyű viszonyok uralkodnak ott. Az „all inclusive” prospektusban azt írták, hogy „háremhölgyek a pezsgőfürdőben”. Kérem szépen, csak kettő hölgy volt, nem három, pezsgő helyett meg valami szódavíz pezsgett a medencében. Mikor miniszter úrral elkezdtünk bort önteni bele, hogy legalább fröccsfürdőnk legyen, a kettő hölgyek ránk hívták a szállodaigazgatót. Sajnos a hivatalos tolmács az unokaöcsém volt, aki inkább a dohánykereskedelemben van otthon, mint az angolban, de annyit megértett, hogy legközelebb inkább az anyánk nemtommijében rendezzük meg A vasból készült eke előnyei a háromnyomásos gazdálkodásban című nemzetközi tudományos konferenciánkat... Szóval, emberileg érthető, hogy menekülnek, de engem nem azért fizetnek, hogy ember legyek, vagy hogy megértsek dolgokat.
– És mit gondol, mi a megoldás?
– Sűrű szögesdrótos kerítés. Amin nem jönnek át a mikrobik.
– Mikrobák.
– Azok sem. Amúgy pedig tartjuk magunkat a régi böllérbölcsességhez: „Ha a toron el akarod lopni a pálinkát, mindig csinálj valami látványos disznóságot!”
