Kolbászokrúl és kerítésekrűl

  • Konok Péter
  • 2015. július 9.

Konok dolgok

Kultúránk halála: a menekültek behurcolják a kolbászos szendvicseiket!

– Jó napot kívánok, államtitkár úr, ha lehetne néhány kérdésünk…

– Jó napot. Az utazást a saját pénzemből bonyolítottam, pedig a Belvárosi sertéstelepek kialakításának tapasztalatai című konferencián vettem részt Honolulun, közérdekből. Az unokaöcsém trafikjaihoz semmi közöm, a tizenhét szobás villámat szülői támogatással vettem, a Quaestor-ügyben…

– Elnézést, most nem ezekről érdeklődnénk.

– Nem? Talán a Celebvilág magazintól jöttek? Konzervatív, istenfélő, dolgos paraszti családban nevelkedtem. Korán csalódtam az MSZMP-ben. Kedvenc ételem a töltött káposzta, amit édesanyám úgy csinált, hogy…

– Ön a Földművelési Minisztérium államtitkáraként kifejtette, hogy a menekültek kolbászos szendvicsei betegségeket terjeszthetnek. Mire alapozza ezt a véleményét?

– Részint saját tapasztalataimra, részint tudományos szakmunkákra.

– Ön megette egy menekült szendvicsét, és belebetegedett?

– Nem, de dobozos kínait rendeltem egy este, és borzalmas álmaim voltak a keserű-savanyú csirkefalatok után. Képzelje, ott álltam egy szál gumicsizmában a Földművelési Minisztérium rózsaszín kalászokkal díszített kamionján a Pride-on, és a Csíráztassunk melegházban! című felvilágosító brosúránkat osztogattam a balliberális felvonaglóknak…

– Hát, ez valóban sajátos. És a tudományos eredmények?

– Már Trofim Liszenko is leírta A búza a sarkkörön túl is megterem, ha az NKVD elég határozottan noszogatja című alapművében, hogy „délről északra haladva egyre kevesebb a métely s nyavalya”; illetve idézném  a Honvédelmi Minisztérium egy 1951-es jelentését: „...intézkedés történt a jelzőszolgálat felé, hogy fokozottabban figyeljék a légteret, nehogy a szelet kihasználva a jugoszláv diverzánsok kolorádóbogarakat vagy gyújtólapokat kis léggömbökön bocsássanak be az ország területére.” A probléma, mint látják, nem új keletű.

– Ez valóban megrázó. De mégis: nem sajnálja a terror és a nyomor elől menekülő családokat?

– Személyesen nagyon. Én is voltam már Tunéziában, szörnyű viszonyok uralkodnak ott. Az „all inclusive” prospektusban azt írták, hogy „háremhölgyek a pezsgőfürdőben”. Kérem szépen, csak kettő hölgy volt, nem három, pezsgő helyett meg valami szódavíz pezsgett a medencében. Mikor miniszter úrral elkezdtünk bort önteni bele, hogy legalább fröccsfürdőnk legyen, a kettő hölgyek ránk hívták a szállodaigazgatót. Sajnos a hivatalos tolmács az unokaöcsém volt, aki inkább a dohánykereskedelemben van otthon, mint az angolban, de annyit megértett, hogy legközelebb inkább az anyánk nemtommijében rendezzük meg A vasból készült eke előnyei a háromnyomásos gazdálkodásban című nemzetközi tudományos konferenciánkat... Szóval, emberileg érthető, hogy menekülnek, de engem nem azért fizetnek, hogy ember legyek, vagy hogy megértsek dolgokat.

– És mit gondol, mi a megoldás?

– Sűrű szögesdrótos kerítés. Amin nem jönnek át a mikrobik.

– Mikrobák.

– Azok sem. Amúgy pedig tartjuk magunkat a régi böllérbölcsességhez: „Ha a toron el akarod lopni a pálinkát, mindig csinálj valami látványos disznóságot!”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.