Magánország jakuzzival

  • Konok Péter
  • 2015. július 14.

Konok dolgok

Épül már a határzár. Magyarország magánterület.

– Mély főtiszteletem, miniszterelnök úr!

– Adjisten, fiam. Magát ajánlották nekem a Makovecz-irodánál, hogy maga ilyen építészféle. Szóval az a helyzet, hogy a Szijjártónak lassan nagyobb vityillója van, mint nekem, ez mégse járja. Itt mégiscsak én vagyok a nagypályás focista… Szóval fel akarok húzni ide egy szép kis országot magamnak.

– Egy országot?

– Na, azt nem mondták, hogy süket. Mi is volt maga a Makovecznél?

– Favágó.

– Remek. Ezzel tudunk mit kezdeni. A favágást szeretem. Szóval egy szép, szakrális ország kell nekem. Jakuzzival. Az a Szijjártónak is van.

– Jakuzzis országa?

– Figyeljen, fiam, hívjam ide az Áder jeltolmács kisasszonyát? Rakjon a Balatonba ilyen buborékolót, oszt’ jónapot. Ellubickázunk majd benne. Kell néhány cápa is, a gyerekek szeretnek cápára vadászni.

– Cápánk momentán nincs.

– Na ne röhögtessen, fiam, mert csúnya mefisztói kacajom van. Maga azt nem akarja hallani. Felhívom mindjárt a Kubatovot, rakunk ilyen hátúszót az Sz. Ferire meg a brigádjára, aztán majd úszkálnak. Senki sem fogja észrevenni a különbséget…

– És hol legyen az ország közepe? Érti, miniszterelnök úr, ha már szakrális, akkor kell neki egy origó, egy axis mundi…

– A Felcsúti Puskásnak szurkolok, nem érdekel ez az izé…, Axel Bundi… az ország közepe természetesen a nappalimban legyen!

– Ópusztaszeren? Vagy inkább csak Pusztavacson?

– Semmi pusztaszar! Arról mindenféle csúnyát írt az a költő… a hogyishívják… tudja, a lila ötszázas, amit apám mindig a cigány vonójába húzott, mikor a járási pártgyűlés éjfél után már áttelepült a Kisrabló csárdába, és a fater a Székely himnuszt húzatta…

– Ady?

– Az, az… nézze csak, itt is van: „S ha elátkozza százszor Pusztaszer / Mégis győztes, mégis új és magyar”. Hmmm… Nem is rossz! Telefonálok is gyorsan a Habonynak, ezt a Pusztaszert átírjuk Norvég Obamára, és mehet is az optimista kincstári plakátokra. Valamiért ehhez az Adyhoz úgyis sokan ragaszkodnak.

– Szóval akkor hol legyen a nappali-középpont?

– Hát hol a fenében lenne, édes fiam? Felcsúton. Majd épít ide a Széles egy szép nagy energia-csodatornyot, maga meg ráapplikál két szép nagy turulszárnyat, ahogy az Imrének tetszene, mellé kisvasút meg repülőtér, oszt’ lehet megcsodálni a népeknek!

– Egyéb igények, miniszterelnök úr?

– A főbejárat nyugatra nézzen. Most mit néz ilyen döbbenten? Nagy, kovácsoltvas kapu, tizenkét táncoló Miki egérrel.

– Ööö…

– Jaj, ne bámuljon már olyan hülyén, mint Kövér az elempés molinóra! A Szijjártó mániája a Miki egér, afféle védjegy ez neki. De neki csak három van a kapuján. Okos politikus persze tudja, hol kell utánaengedni kicsit a kötőféket, bár én igazából egy szép Oroszlánkirályt szerettem volna… az jobban illik az önképemhez. Na, szóval acélajtós-hevederzáras betonkapu, a kapun feliratok: „Magánlakás, lövök!” meg „Vigyázz, a kutya harap és trafikja van!”. Legyen rajta egy jókora nyílás azért, ahol a pénzt be tudják adni. Délre és északra ablak sem kell, húzzon fel egy-egy szép nagy falat, a tetejére meg tegyen szögesdrótot, géppuskafészkeket, vagy mittudomén, üvegszilánkokat. Dél felé diszkrét aknazár is mehet, északot majd még meglátjuk.

– És keletre?

– Na, figyeljen, fiam, mert ez fontos! Kelet felé épít nekem egy bazi nagy, tágas, kényelmes vészkijáratot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.