KÖNYVMELLÉKLET

Építsünk fekete lyukat!

Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány

Könyv

Rég váltott ki annyi – a szigorúan filmes szakmán kívülről, sokszor a tudomány területéről érkező – reflexiót egy sci-fi, mint a Csillagok között (eredetileg: Interstellar).

Külön fórumokon vitatták, mennyire tudományos mindaz, ami a filmben történik, akadt, aki a modern fizika apoteózisát látta benne, mások (hangsúlyozottan laikus kommentelők) csupán újabb bizonyosságot kaptak arról, hogy az elméleti kvantumfizika úgy, ahogy van, badarság (a film tudományosságáról lásd: Jelentés a nyúl üregéből , Magyar Narancs 2014. november 20.). Nos, a film precíz értelmezéséhez, de még inkább a modern, 20–21. századi fizikával való ismerkedéshez kiváló bevezető a film tudományos tanácsadója és ügy­vezető producere, a sztártudós (esetében ez korántsem degradáló jelző) Kip Thorne könyve, mely hangsúlyozottan az Interstellar világába enged bebocsátást.

Teszi ezt két szálon is: egyrészt megismerjük, milyen diskurzus kísérte a film készítését, hogyan találkozott egymással a sokszor a képzelet határain messze túlmerészkedő fizikusi intenció és a filmes fantázia, és azt is, hogyan beszélnek e témákról maguk az elméleti fizikusok. A film születését éppen a modern fizika lélegzetel­állító fejlődése inspirálta, így a szerző fejezetenként végigveszi, milyen fizikai problémákat vet fel a film egy-egy jelenete, s közben szinte végez az általános relativitáselmélet és annak következményei számbavételével (kicsit belekapva a húrelméletbe vagy a magasabb számú térdimenziók fizikájába). Talán meglepő, de Thorne a film kivitelezésébe is befolyó ötletgazdaként felvezetésként éppen az alkotói folyamatot ismerteti. Tanulságos a Steven Spielberggel vagy a Nolan testvérekkel való munkakapcsolat részletezése, s az sem érdektelen, hogyan zajlott a fejtágító diskurzus a színészekkel, miként reagált Matthew McConaughey, Anne Hathaway, Jessica Chastain vagy éppen Michael Caine a forgatókönyv fizikai nyalánkságaira. De innentől kezdve nincs megállás: Thorne kétségtelenül szórakoztató módon adja fel a leckét, s így átismételhetjük, amit fizikai világunk születéséről, evolúciójáról, szerkezetéről, tágulásáról, sorsáról és az ezekre vonatkozó alapvető szabályokról tudunk. Kezdi az ősrobbanással, de szinte észre sem vesszük, hogy már a görbült térről, a gravitáció einsteini értelmezéséről, az árapályerőkről és a fekete lyukakról mesél – és könyve, akárcsak ezek a gigantikus gravitációs csapdák, már be is szippantott bennünket. A fekete lyukaknál található szingularitásról, a féreglyukakról, a gravitációs anomáliákról, a kvantumgravitá­ciós elméletekről vagy a hiperkockáról szóló fejezetek önmagukban is hallatlanul érdekesek, tulajdonképpen, a szerző felszólításának engedve, mellőzhetjük is a lineáris olvasást, legfeljebb némely terminológiák értelmezése kedvéért kell rendre visszalapoznunk. S az is érdekes, ami végül kimaradt a filmből: a Thorne által lelkesen elmagyarázott gravitációs hullámok létének igazolása például épp 2016 elejének lett a tudományos szenzációja.

És Thorne nem csak a saját szakterületével foglalkozik: amikor a film posztapokaliptikus nyitószituációját elemzi, s az elfogyó oxigén, a porviharok és a mind jobban pusztító növényi kórokozók témáját veszi elő, nem habozik kerekasztal-beszélgetést rendezni biológus szakértők részvételével. Az általa rekonstruált diskurzus gyönyörűen veszi végig a múlt és a jövő biotikus és abiotikus katasztrófáit: az egymásra tromfolva előadott armageddonista szcenáriók olvastán lesz nyilvánvaló, hogy maradt még témája bőven a jövő katasztrófafilm-rendezőinek.

A kötet kapcsán mindenképpen el kell mondani, hogy jó kézbe venni, hogy takarékos tördelése miatt könnyedén olvasható, szerkezete átlátható, remek illusztrációi tökéletesen segítik a megértést, a fordítás a szakterminológiák tekintetében is precíz, szakmailag is ellenőrzött, sőt Kovács József ügyelt arra is, hogy a magyar szinkron kifejezéseit használják, ami segíti a film egyes epizódjaival való gyümölcsöző összevetést.

Fordította: Kovács József. Európa, 2015, 360 oldal, 6990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.