A cégvezető feljegyzései

Révay Mór: Jókairól és Mikszáthról bizalmasan

  • B. I.
  • 2004. november 25.

Könyv

A Révai testvérek a kiegyezés utáni években alapították könyvkereskedésüket, amely kezdetben alkalmanként, idõvel rendszeresen vállalt kiadói feladatokat is. 1885-re a cég olyannyira fölfutott, hogy a két tevékenységet külön társaságokba szervezték: Révai Sámuel és fia, Révay Mór vitte tovább a könyvkiadást, létrehozva a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.-t.

A "Révai" máig fogalom mind a könyves szakmában, mind az irodalomban: és nem csupán nagy vállalkozásaik (Jókai- és Mikszáth-összkiadások, a Nagy Lexikon) vagy szerzõik névsora (Jókai Mór és Mikszáth Kálmán mellett többek között Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Kosztolányi Dezsõ, Szabó Dezsõ, Szerb Antal) okán, hanem az intézet és az íróik közötti viszony miatt is. Hogy ez utóbbi természete miben is állt, azt leginkább Révay Mór 1920-ban megjelent kétkötetes mûve (Írók, könyvek, kiadók) érzékelteti. A Palatinus mostani kiadása - amely az eredeti könyv két legnagyobb lélegzetû fejezetét tartalmazza - is elsõsorban ebbõl, s nem biográfiai szempontból érdekes, hiszen Jókai és Mikszáth életérõl jóval többet tudunk ma már. (Részben éppen Révaynak köszönhetõen: például õ volt az egyik legfontosabb forrása a Jókai-életrajzot író Mikszáthnak.) Vannak persze érdekes megfigyelések, mondjuk az öreg Jókairól, aki - noha Révay szerint is a maga külön bejáratú világában élt - anyagi válsághelyzet idején nagyon is racionálisan tudott gondolkodni; vagy Mikszáthnak a hatalom képviselõi és általában az uralmi helyzet iránti ambivalens érzéseirõl (egyszerre ironizált rajtuk és nézett föl rájuk); vagy igen szórakoztató arról olvasni, hogy míg Jókai nyomdakész kéziratokat adott le, addig Mikszáth az állandó utólagos javítgatásai miatt a szedõk réme volt. Ám ezeknél is élvezetesebb a kiadó és az írók napi, rutinjellegû kapcsolatának a felidézése. Révay Mór írását oly mértékben áthatja a két tekintély iránti õszinte és megkérdõjelezhetetlen tisztelet, hogy egy pillanatra sem merülhet föl bennünk: a Jókai és Mikszáth érdekében végzett, fáradságot nem ismerõ ügyködés megörökítésével voltaképpen saját ténykedésének akart emlékmûvet állítani. Persze Révay - soraiból ez is egyértelmûen kiderül - tisztában van azzal, hogy van mire szerénynek lennie, s a maga érdemeit a korrekt üzletember tárgyilagosságával rögzíti is. Épp ennek, a zsenialitás állhatatos, de nem a rajongástól vak és feltétlen szolgálatának a dokumentálása a könyv legnagyobb erénye. A Jókai külföldi elimertségén dolgozó, a két író összkiadását elõkészítõ és megvalósító, a Nagy Embereknek, ha kell, határozottan ellentmondó, és nem utolsósorban a tiszteletet a magas honoráriumokkal is kifejezõ irodalmi munkás emlékirata olyan olvasmány, aminek a forgatásába egy mai írónak alighanem belesajdul a szíve. Meg mindenki másnak is, aki belegondol: a korai kapitalizmus ún. farkastörvényei mellett is lehetséges volt valamikor Magyarországon a tisztes haszonra törõ, mindkét fél számára elõnyökkel járó üzletmenet.

B. I.

Palatinus, 2004, 256 oldal, 2390 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.