A cégvezető feljegyzései

Révay Mór: Jókairól és Mikszáthról bizalmasan

  • B. I.
  • 2004. november 25.

Könyv

A Révai testvérek a kiegyezés utáni években alapították könyvkereskedésüket, amely kezdetben alkalmanként, idõvel rendszeresen vállalt kiadói feladatokat is. 1885-re a cég olyannyira fölfutott, hogy a két tevékenységet külön társaságokba szervezték: Révai Sámuel és fia, Révay Mór vitte tovább a könyvkiadást, létrehozva a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.-t.

A "Révai" máig fogalom mind a könyves szakmában, mind az irodalomban: és nem csupán nagy vállalkozásaik (Jókai- és Mikszáth-összkiadások, a Nagy Lexikon) vagy szerzõik névsora (Jókai Mór és Mikszáth Kálmán mellett többek között Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Kosztolányi Dezsõ, Szabó Dezsõ, Szerb Antal) okán, hanem az intézet és az íróik közötti viszony miatt is. Hogy ez utóbbi természete miben is állt, azt leginkább Révay Mór 1920-ban megjelent kétkötetes mûve (Írók, könyvek, kiadók) érzékelteti. A Palatinus mostani kiadása - amely az eredeti könyv két legnagyobb lélegzetû fejezetét tartalmazza - is elsõsorban ebbõl, s nem biográfiai szempontból érdekes, hiszen Jókai és Mikszáth életérõl jóval többet tudunk ma már. (Részben éppen Révaynak köszönhetõen: például õ volt az egyik legfontosabb forrása a Jókai-életrajzot író Mikszáthnak.) Vannak persze érdekes megfigyelések, mondjuk az öreg Jókairól, aki - noha Révay szerint is a maga külön bejáratú világában élt - anyagi válsághelyzet idején nagyon is racionálisan tudott gondolkodni; vagy Mikszáthnak a hatalom képviselõi és általában az uralmi helyzet iránti ambivalens érzéseirõl (egyszerre ironizált rajtuk és nézett föl rájuk); vagy igen szórakoztató arról olvasni, hogy míg Jókai nyomdakész kéziratokat adott le, addig Mikszáth az állandó utólagos javítgatásai miatt a szedõk réme volt. Ám ezeknél is élvezetesebb a kiadó és az írók napi, rutinjellegû kapcsolatának a felidézése. Révay Mór írását oly mértékben áthatja a két tekintély iránti õszinte és megkérdõjelezhetetlen tisztelet, hogy egy pillanatra sem merülhet föl bennünk: a Jókai és Mikszáth érdekében végzett, fáradságot nem ismerõ ügyködés megörökítésével voltaképpen saját ténykedésének akart emlékmûvet állítani. Persze Révay - soraiból ez is egyértelmûen kiderül - tisztában van azzal, hogy van mire szerénynek lennie, s a maga érdemeit a korrekt üzletember tárgyilagosságával rögzíti is. Épp ennek, a zsenialitás állhatatos, de nem a rajongástól vak és feltétlen szolgálatának a dokumentálása a könyv legnagyobb erénye. A Jókai külföldi elimertségén dolgozó, a két író összkiadását elõkészítõ és megvalósító, a Nagy Embereknek, ha kell, határozottan ellentmondó, és nem utolsósorban a tiszteletet a magas honoráriumokkal is kifejezõ irodalmi munkás emlékirata olyan olvasmány, aminek a forgatásába egy mai írónak alighanem belesajdul a szíve. Meg mindenki másnak is, aki belegondol: a korai kapitalizmus ún. farkastörvényei mellett is lehetséges volt valamikor Magyarországon a tisztes haszonra törõ, mindkét fél számára elõnyökkel járó üzletmenet.

B. I.

Palatinus, 2004, 256 oldal, 2390 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.