Agnès Lacor – Gwen Le Gac: Lili

  • Orosz Ildikó
  • 2011. december 5.

Könyv

 


„Lili a kishúgom. Jó játszani vele. / Holdvilág az arca, mandula a szeme” – így indul a francia szerzőpáros kisgyerekeknek szóló képeskönyve, amelynek főszereplője egy Down- szindrómával élő kislány. A Csimota Kiadó Tolerancia sorozatának Lili című darabja jó alkalom, hogy olyan témákról beszélgessünk, amelyek a legtöbb család hétköznapjaiban nincsenek jelen.

 

Az utcán, a metrón általában nem áll módunkban kielégítő magyarázatot adni, amikor gyermekünk őszinte érdeklődéssel, jó hangosan megkérdezi: „Mi baja van a bácsinak?” „Miért olyan furcsa az a lány?” Van egy életkor, amikor a gyerekek számára még minden ember egyformán különleges. Amikor még mindenki „más”. Ilyenkor szivacsként isszák magukba a felnőttek által szőnyeg alá söpört vagy tabuként kezelt témákat.

 

Ennek a képeskönyvnek az a legnagyobb erénye, hogy nincs benne semmi nyúlós, nehezen emészthető didaxis. Úgy tanít – mint minden mese –, hogy a kicsik számára átélhető művészi élményt kínál. Belülről, egy érintett család irányából láttatja a Down-szindrómát: mesélője egy egészséges gyermek, aki beteg húgát mutatja be. Kedves, a gyermekrajzokat idéző képek és végtelenül egyszerű, szívhez szóló mondatok sorakoznak Szabó T. Anna ihletett versfordításában. Néhány oldalon rengeteg érzelem sűrűsödik; a környezet zavara, félelme, a család öröme, elkeseredettsége és a downosok legendás szeretetre méltósága: „Ő ölel a legjobban.”

 

Magyarországon tízezren élnek Down-szindrómával; minden hatszázadik gyermek születik így. Számukra ma a korai fejlesztés és az integrált nevelés a legfontosabb. De a többségi társadalom számára is lényeges, hogy gyermekeink ne csak az utcán és könyvben lássanak sérült embereket. A Down Egyesület Mindenkinek becsengettek! programsorozata keretében évek óta visznek fogyatékkal élő gyermekeket egészségesek közé, hogy együtt alkossanak és szerezzenek maradandó, közös élményeket. A program részeként a Lili most közel ezer családhoz jut el ingyenesen.

 

A többiek vegyék meg, vagy kérjék kölcsön.

 

Fordította: Szabó T. Anna. Csimota, 2011, 24 oldal, 1990 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”