Könyv

Al Berto: Tűzvészkert

  • Urfi Péter
  • 2017. június 25.

Könyv

Elfogultságot kell bejelentenünk: a fordító, Urbán Bálint is írt már a Narancsba, a kötet – illetve a kiadásban partner nemzetközi líraoldal, a Versum – szerkesztője, Krusovszky Dénes meg egyenesen a munkatársunk. De ez még hagyján! Ennél sokkal elfogultabbá tesz az a tény, hogy a szabad könyvpiac megjelenésével együtt a nemzetközi líra gyakorlatilag eltűnt Magyarországról, évtizedek óta csak mutatóba jelennek meg valóban kortárs, minőségi versfordítások nagy kiadóknál (lásd négy éve írt, apokaliptikus hangvételű cikkünket: Nem kell más, 2013. március 7.). De most pont ez történt: a posztmodern portugál klasszis utolsó, 1997-ben megjelent könyvét olvashatjuk, és ez a két évtizedes dátum a létező magyar lírafordítási választékban szédítő közelségnek tűnik.

false

Urbán alapos, a legújabb portugál költészet egészére ablakot nyitó utószava segít megérteni, mit jelentett Al Berto költői indulása nem sokkal a ’74-es forradalom után. Negyven év salazarizmust követően a három F – Futebol, Fado, Fátima – országában megjelent egy nyíltan meleg csávó, aki drogokról, transzvesztitákról és beatköltőkről írt. El lehet képzelni a hatást. Tíz évvel költői indulása után nagy hatású munkásságát terjedelmes gyűjteményes kötetben jelentette meg, újabb tíz évvel később pedig már HIV-fertőzötten, a halálra készülve állította össze utolsó könyvét.

Maguk a versek erős atmoszférát teremtenek, amelyet Urbán joggal címkéz neodekadensnek és posztromantikusnak. A test örömének és gyászának vérrel, nyállal és ondóval összekent képeitől nehéz szabadulni. Azt viszont inkább próbálnánk észre sem venni, csak sajnos gyakran előfordul, hogy a verseket elhasznált metaforák húzzák le a pátosz mocsarába. A központozás hiánya és a soráthajlások játékos több­értelműséget adnak az éjszaka előkúszó rémeitől hemzsegő szövegeknek. Sötét van itt, és valaki a magányában önmagát szólítgatja.

Fordította: Urbán Bálint. Magvető, 2016, 72 oldal, 1990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.