Tavaly ilyenkor ünnepet ült a budapesti mozisok egyik fele, a másik meg kezét széttárva duzzogott. Az ünneplők soktermes mozicsodákat reklámoztak, új szórakozási formát, moziba mész, nem filmre,
vár a magyar mall,
beveszed magad a Cineplex Odeon vagy a Hollywood Multiplex valamelyik termébe, drága, de fotelben terpeszkedhetsz el, hiába nőttél 185 centire, mégis elfér a lábad, a hang kolosszális, és egyáltalán, tiszta Amerika, ha meg mindezt a város szívében szeretnéd, itt a kiglancolt Corvin Filmpalota (és a multiplex-járvány terjed - lásd Befektetési láz című keretes írásunkat). A duzzogók az artmozijaikat féltették, nem is a multiplexektől, azok más pályán játszanak, hanem attól, hogy a cég, amelytől a mozijukat bérlik, számukra kedvezőtlenül változtatja meg a támogatási rendszert, és akkor aztán fújtak a finom filmkínálatnak, megint a kultúra veszít, tényleg tiszta Amerika lesz, de nem úgy.
*
A régi rendszer lényege,
hogy a három artmozit maga is üzemeltető Budapest Film Rt. a kereskedelmi moziktól kért piaci ár töredékéért ad bérbe hét filmszínházat, s így eleget tesz filmkultúra-támogatási kötelezettségének. A BuFi becenéven emlegetett cégnél - tulajdonosának, a fővárosi önkormányzatnak az egyetértésével - olyan változtatást szorgalmaztak, heves ellenkezés árán is, ami, érveik szerint, egyrészt a művészmozis tevékenység támogatását kiterjeszti azokra is, akik mástól bérelnek mozit, de programjuk alapján megérdemlik a segítséget, másrészt a piackonformitás jegyében különválasztja a kultúrpolitikát és az üzletet. Megszüntetésre ítélték az artmozik bérletidíj-kedvezményét, a támogatás folytatására pedig egy alapítvány létrehozását helyezték kilátásba. A változtatás ellenzői hideglelést kaptak a bérleti díj megtízszerezésének hallatán, s fáztak az alapítványosditól is, de nem volt eszközük a dolog megfúrására. A kérdés eldőlt, a zaj elült.
*
Tavaly ilyenkor a tiltakozás egyik élharcosa
Gyürey Vera
volt, az Örökmozgó Filmmúzeumot bérlő Magyar Filmintézet igazgatója, tőle kérdeztem most elsőként, hogyan működik az új rendszer. Hogy rövidre fogjam, sehogy. Totál néma csönd tavaly óta, mondja nem titkolt örömmel, merthogy ez az év még az általa kedvezőbbnek tartott régi támogatási rendszerben ment el. Nem következett be a nagy cirkusszal beharangozott változás, annyit tud, hogy az új szisztéma bázisát jelentő alapítvány megalakulóban van, bővebb információért forduljak
Port Ferenchez,
a Budapest Film igazgatójához.
Aki azt mondja, nemrég tájékoztatta minderről az Országos Mozis Szövetség Artmozis Tagozatának tagjait. Tehát: az egy évvel ezelőtti terveknek és megállapodásoknak megfelelően a BuFi a fővárosi önkormányzat közgyűlése elé terjesztette javaslatát a Budapesti Mozi Közalapítvány létrehozásáról, megszavazták (1698/1996. XII. 12.), megkezdődött a bejegyzés procedúrája, a Fővárosi Bíróság formai korrekciókat kért, az alapító okirat így visszakerült a közgyűléshez, amely a bíróság kívánalmainak megfelelően módosította azt (560/1997. IV. 24.), ellenszavazat nélkül. A bíróság a nyáron be is jegyezte a közalapítványt, ám a Fővárosi Ügyészség kifogást emelt, Port szerint szintén formai jellegűt. Az ügyészség egyik kifogása félreértésen alapulhat (nem hiányzik a bíróság által megkívánt kiegészítést tartalmazó, hiányolt közgyűlési határozat), a másik kifogás zűrösebb: az alapító okirat egyik - a vagyon hozadéka felhasználásával kapcsolatos - kitétele állítólag ütközik a Polgári Törvénykönyv egyik paragrafusával. Az ügyben dr. Udvardi György jár el a BuFi nevében, szerinte ez is tévedés, az ügyészségi határozatot megfellebbezték, várják a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását. Tudni kell viszont, hogy szemben a gazdasági társaságokkal, melyek alapító irataik cégbírósági benyújtásakor megkezdhetik működésüket, közalapítvány csak a bírósági bejegyzés jogerőre emelkedése után láthat hozzá áldásos tevékenységéhez. Ezért a lassúság.
Ha netán megint módosítani kell az alapító okiratot, azt ismét csak a közgyűlés teheti meg. Akárhogy is, előbb-utóbb venni fogják a jogi akadályt, létrejön majd egy jogilag teljesen korrekt okmány, és akkor megváltozik a rendszer: a BuFi elkezdi feltölteni a közalapítvány kasszáját (három év alatt 150 millió forintra), feláll egy kuratórium, véglegesítik a támogatás folyósításának rendjét, az artmozik működését értékelő szempontrendszert, felemelik a bérleti díjakat, és rajt. Hogy ez a pillanat pontosan mikor jön el, ma még nem tudni, nyilván jövőre, talán a csalóka napfénnyel, tavasszal, nyáron. Az artmozisok nem sürgetik.
Szőnyei Tamás
Művészi
eredmények
A régi, egytermes kereskedelmi moziknak betesznek a korszerű soktermesek, a művészmozik látogatottsága viszont nem csökkent drasztikusan: az idei év első nyolc hónapjában, a tavalyi év hasonló időszakához - tehát az első három multiplex startja előtti időszakhoz - képest 85,7 százalékra esett vissza a jegyvásárlók száma. Az átlag - a BuFi által készített statisztika szerint - persze nagy kilengéseket takar: a cég három saját mozija (Művész, Szindbád, Tabán) látogatottsága nőtt (a Művészé 20, a Tabáné 10 százalékkal), az Örökmozgó látogatottsága minimális mértékben (2 százalékkal) csökkent, a Toldié 13 százalékkal esett vissza (utóbbi kettőnél viszont javult a száz székre eső helykihasználás). Húsz százalék körüli a nézőszámesés a Hunniánál és az Európánál, viszont a Vörösmarty, a Bem és a Graffiti látogatottsága meredeken zuhant (1996 hasonló időszakának 54, 60, illetve 38 százalékára). Külön tészta a Blue Box, a maga csekély (7 százalékos) látogatottságcsökkenésével, ahol azonban nagyon kevés néző járt idén (közel 8 ezer, szemben mondjuk a hasonló méretű Hunnia 24 vagy az Örökmozgó 31 ezres tömegével, nem beszélve a Művész 167 ezréről). Hogy e számok mögött milyen program áll, azt a moziműsorból bárki kiolvashatja. (A megerősödni látszó Cirko-gejzír adatai nem szerepelnek a kimutatásban.) Néhány év múlva e sorba kerülhet be az erősen csökkent látogatottságú Puskin is, ha majd, az architektúra megőrzésével, háromtermes elit artmozivá alakult.
Befektetési láz
Jelenleg tizenöt olyan gigantikus bevásárlóközpont létesítése van napirenden Budapesten (többek közt: Csepel, Budatétény, Könyves Kálmán körút-Mester utca találkozása, Óbuda, Flórián tér, Rózsadomb, Kerepesi út-Hungária körút sarka, még egy a Kerepesi úton, MOM, Széna tér, kettő a Nyugatinál), ahol többtermes mozit is terveznek: sok milliárd dollárral rendelkező amerikai, ausztrál, dél-afrikai, izraeli, kanadai, német befektetők látják itt a haszon reményét, számolnak tartós fellendüléssel. Ha mind a tizenöt multiplex mozi felépülne, a pillanatnyilag 16 ezer széknyi budapesti mozikapacitás 27 ezerrel bővülne. Ahhoz, hogy az új mozik rentábilisan működjenek, 25 százalékos kihasználtság szükséges, ami azt feltételezi, hogy minden budapesti évente 11-szer ül be moziba - ma csak 3,4-szer teszi, az európai csúcsot München tartja 4,1-es gyakorisággal. Biztos tudják a befektetők is, hogy a moziba járás gyakoriságát nem lehet hipp-hopp megháromszorozni, ennyi megnézendő film sincs, mégis kockáztatnak, bíznak abban, hogy az ő mozijuk annyira jó helyre épül, filmkínálata annyira csábító lesz, hogy még az előre bekalkuláltan veszteséges éveket is vállalják, amíg a konkurencia tönkremegy, aztán kasza.
Port Ferenc szerint eleve veszteségfinanszírozásra beálló, irracionális verseny van kibontakozóban, ami elől azonban nem térhet ki a Budapest Film: két filmpalota építésébe készülnek beszállni a fővárosi önkormányzat kulturális bizottságának jóváhagyásával, mindkettő tényleg tuti helyen lesz: az egyik, a Mammut nevezetű, a Széna téren (ahol az 56-osok aggályai ellenére sem szándékoznak kopjafákat dönteni, ha valaminek van esélye porba hullhatni, az az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium épülete, de ez még nem kész tény), a másik a Nyugati pályaudvarnál (ahol egy másik beruházó is tervez egy másik multiplexet, van is versenyfutás). A két, több száz millió forintos beruházás költségeit a BuFi kereskedelmi mozijainak bevételeiből, hitelből, valamint moziingatlanok értékesítéséből állja majd; el akarják adni a Kőbányát, a Bartókot, a Horizontot és a Hollywood által kiütött, s már be is zárt újpesti Alkotmányt; a műemlékileg védett Bauhaus-épületben lévő Átriumot a Mammut fogja tönkretenni, a mozit más kulturális célra hasznosíthatja majd a főváros.
