Könyv

Noha Ligeti György magyarnak született, nem könnyű kijelenteni róla, hogy magyar zeneszerző. (A most ünnepelt Liszt lehetne az idevágó hasonló eset, ám ez mégis sokkal egyszerűbb. Alighanem elfogadhatjuk Bartók tételét: "Liszt Ferenc magyarnak mondta magát: mindenkinek, magyarnak, nem-magyarnak egyaránt, kötelessége ezt a kijelentését tudomásul venni és abba belenyugodni.") Maga Ligeti is bizonytalan, ha erről esik szó; egy 1978-as előadásában ezt mondja: "

1. Térey János: Protokoll (Magvető, 2010) - 145 pont 2. Bodor Ádám: Az utolsó szénégetők (Magvető, 2010) - 90 pont 3. Nemes Z. Márió: Bauxit (Prae.hu, 2010) - 56 pont 4. Borbély Szilárd: A Testhez (Kalligram, 2010) - 42 pont 5. Lovas Ildikó: A kis kavics (Kalligram, 2010) - 39 pont 6. Krasznahorkai László-Max Neumann: Állatvanbent (Magvető, 2010) - 34 pont 7. Spiró György: Tavaszi Tárlat (Magvető, 2010) - 33 pont 8. Bertók László: Pénteken vasárnap (Magvető, 2010) - 26 pont 9. Takács Zsuzsa: A test imádása (Magvető, 2010) - 25 pont 10. Győrffy Ákos: Havazás Amiens-ben (Magvető, 2010) - 21 pont 11-12. Szijj Ferenc: A nereidák délutánja (Jelenkor, 2010) - 20 pont Tolnai Ottó: A kisinyovi rózsa (Factory Creative Studio Kft., 2010) - 20 pont Szavazóink:Ambrus Judit, Bazsányi Sándor, Bárány Tibor, Báthori Csaba, Bedecs László, Bojtár Endre, Csáki Márton, Darvasi Ferenc, Faragó Kornélia, Gács Anna, Halmai Tamás, Horváth Györgyi, Jánossy Lajos, Jenei László, Kálmán C.

Az amerikai klasszikus Kezdők című novelláskötete toronymagasan vert mindenkit tavaly novemberi világirodalmi listánkon, de nem csak innen lehet tudni, hogy a kritika szerint a tavalyi év talán legfontosabb fordítása volt. Most itt a második kötet, a Befognád, ha szépen kérlek?. Fordítóját a további tervekről, a kiadások körüli botrányról és a társadalmi háttérről kérdeztük.

"Lassú, szadista halálok, sok zoommal" - na, ilyesmire ne számítson senki, hiába indul ezzel a kissé ötlettelenül elkeresztelt kötet (bár a szellemes címadás eleddig nem vezetett sok jóra a költő pályáján: a Rokokó karaoke és a Sülttel hátrafelé még hagyján, de a Tinta-palintáért igazán kár volt). Nem horrorversekről van szó ugyanis.

Snoblesse Oblige Extra - a Frankofónia Fesztivál programajánlója a nyomtatott újságban olvasható.

A gasztrotévés hangulatú főcímet követően rögtön az egyiptomi high society lendületes hétköznapjaiba csöppenünk, ahol a politikai alkalmazkodás, az egyéni érvényesülés/önmegvalósítás és a társadalmi elkötelezettség hármas frontvonalai között éli decens jómódban munkás életét a csinos talkshow-műsorvezető és snájdig férje, egy kormánypárti lap reménybeli főszerkesztője. - kyt -

Ostende festői hely, virtigli északi kikötőváros, félóránként futnak be a kompok Doverből - a fedélzetükről leözönlő brit turisták dramaturgiai küldetésbe jönnek.- ts -

Mi köze a Copacabanának Ostende-hoz? Hogyan rendezi viharos kapcsolatát egy ötvenes munkanélküli anya és koravén lánya? A múzsa rabja rendezőjének második nagyjátékfilmje, a Copacabana Isabelle Huppert és lánya, Lolita Chammah kettősének komédiája. A filmet az I. Frankofón Filmnapokon láthatjuk. Szentgyörgyi Rita

A kora hetvenes éveit taposó direktor most éppen öt év mozis hallgatás és színpadi dicsfény utáni, Jégkocka koccanás című új filmjében az ember halálos ellenségével, a rákkal találkozik. Ironikus művét az I. Frankofón Filmnapokon vetítik, míg az Örökmozgó retrospektív vetítéssorozatot szentel munkásságának. Szentgyörgyi Rita

Pár hét múlva tölti be a hetvenkettedik évét, több mint negyvenéves alkotói (írói, filmrendezői) karrier áll mögötte - valaha a francia film csodagyereke volt. Most is az, bár már nem akkora csoda, de sokkal nagyobb gyerek. Esze ágában sem volt felnőni. Turcsányi Sándor

A Frankofónia Nemzetközi Szervezetének már 56 tagállama és 3 társult tagja van, 16 ország pedig megfigyelőként vesz részt a munkájában. A közelgő I. Frankofón Filmnapok és Frankofónia Fesztivál kapcsán a francia nyelvű kultúra szerepéről kérdeztük a Francia Intézet igazgatóját. - kovácsy -

A világ számos országában másolt francia kultúratámogatási rendszer vitathatatlan eredményei mellett sem fenékig tejfel. Korrekciója olyan húzóágazatokban lenne kívánatos, mint a filmgyártás vagy az előadó-művészetek. Dobsi Viktória (Párizs)

2010 alighanem Kosztolányi-évként vonul be a magyar irodalomtudomány történetébe: a kritikai kiadás (ezt körbejáró interjúnk lapunk 2011. február 3-i számában olvasható) első köteteként megjelent a prózaíró Kosztolányi egyik legkiemelkedőbb remeke, az Édes Anna az MTA Irodalomtudományi Intézetében alakult, Veres András vezette munkacsoport gondozásában, s evvel egy időben látott napvilágot a Szegedy-Maszák Mihály által alapított MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport szerkesztésében Arany Zsuzsanna munkája ("most elmondom, mint vesztem el"), amely első ízben adja közre azokat a kéziratban fennmaradt beszélgetőlapokat, amelyeket Kosztolányi élete utolsó három hónapjában, a hangját elvevő gégemetszést követően a kórházi ágyon vetett papírra.

Megjelent az életmű kritikai kiadásának első két kötete. A legnépszerűbb regény, az Édes Anna hiteles szövegén kívül immár a költő halálos ágyán írt beszélgetőlapjait is olvashatjuk. A könyveken kívül a kutatás nehézségeiről és Kosztolányi politikai szerepéről kérdeztük a kutatócsoport vezetőjét.