film - Mondj egy mesét, Seherezádé!

  • - kyt -
  • 2011. február 17.

Könyv

A gasztrotévés hangulatú főcímet követően rögtön az egyiptomi high society lendületes hétköznapjaiba csöppenünk, ahol a politikai alkalmazkodás, az egyéni érvényesülés/önmegvalósítás és a társadalmi elkötelezettség hármas frontvonalai között éli decens jómódban munkás életét a csinos talkshow-műsorvezető és snájdig férje, egy kormánypárti lap reménybeli főszerkesztője. - kyt -

film - Mondj egy mesét, Seherezádé! -A gasztrotévés hangulatú főcímet követően rögtön az egyiptomi high society lendületes hétköznapjaiba csöppenünk, ahol a politikai alkalmazkodás, az egyéni érvényesülés/önmegvalósítás és a társadalmi elkötelezettség hármas frontvonalai között éli decens jómódban munkás életét a csinos talkshow-műsorvezető és snájdig férje, egy kormánypárti lap reménybeli főszerkesztője. Az aszszonyka férje kérésére nem feszegeti tovább a korrupt hatalom leleplezésére irányuló kérdéseket, de nem kis meglepetésére új társasági-cseverésző témája, a nők helyzete sem választható el a politikától. A stúdióba hívott asszonyok megelevenedő sorsa keresztmetszetnek kevés, de egyfajta felszín közeli próbafúrásként mutat azért valamit az egyiptomi nők kiszolgáltatottságából, a hagyományok nehezen lazuló szorításából. Meglepetések nemigen érnek bennünket, hamar lekerekedik minden, a csattanók többnyire már jó előre elsülnek, az egymástól független - kétségkívül a valóságból vett - esetek alanyaihoz a történetek reflektáltsága miatt nem igazán tudunk közel férkőzni, hiába áll vitán felül, hogy a film nőfelszabadító üzenetével csak egyetérteni lehet. Viszont nemcsak tanulságosak, de meggyőzőek is a nők kiszolgáltatottságát fenntartó, azzal visszaélő férfiak dölyfös gesztusai.

Mindezek mellett természetesen az aktuális események is afelé terelik a nézőt, hogy átgondolt ismeretterjesztő disszertációként nézze a filmet, eltöprengve, hogy az elmúlt hetek történései hogyan fogják átalakítani az itt bemutatott Egyiptomot: látva a kiinduló állapotot, komoly javulásra aligha számíthatunk.

Uránia, március 1., 20.30 és március 2., 18.00

***

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.