rés a présen

„Az ismeretlent keresem”

  • rés a présen
  • 2023. október 25.

Könyv

Babiczky Tibor költő

rés a présen: A tengerről című friss verseskötetedet most mutattad be a Margó Irodalmi Fesztiválon. Milyen volt?

Babiczky Tibor: Kettős könyvbemutató volt, A tengerről mellett András László Vad vidék című kötetét is bemutattuk. Czinki Ferenc volt a moderátor. Mindkettőjükhöz több évtizedes barátság fűz, magától értetődő öröm beszélgetni velük, közönség előtt is. A két kötet pedig szorosan összetartozik, szinte egymásra felel.

A Margó számomra a legfontosabb irodalmi esemény Magyarországon. Valuska Lászlóék hosszú évek munkájával építették fel. A legnagyobb truváj benne, hogy egyszerre személyes és exkluzív, családias és emelkedett.

rap: Nem sok regényed jelent meg a verseskötetekhez képest, de pont van egy tengeres című, a 2014-es Magas tenger. Összeköti valami a tenger szón kívül a két kötetet?

BT: A Magas tenger konkrétan az egyetlen prózakötetem. Ami összekapcsolja az új anyaggal, az talán az alámerülés: a regényben a nyomozó múltjába, a versekben a saját tudattalanomba – és mindkettőnek a partját a kollektív tudattalan hullámai mossák. És persze, előbbinél tudható, hogy „Madame Bovary, c’est moi”… A tenger valóságként és szimbólumként is meghatározó számomra: anya- és szabadságkép, égtükör, mélység. Felület, amelyen az út rögtön beheged, amint továbbhaladtál.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.