Interjú

„Lifteznek bennünk az élmények”

Csigó Katalin pszichoterapeuta, író

Könyv

Idén jelent meg az első regénye, az Átkelők. Pszichoanalízisről, titkokról és az irodalomban trendként megjelenő transzgenerációs traumákról is beszélgettünk a szerzővel.

Magyar Narancs: Hogyan kerültél kapcsolatba a pszichoanalízissel?

Csigó Katalin: Tizenöt éves koromban egy antikvárium polcán megtaláltam Freud Bevezetés a pszichoanalízisbe című könyvét, és rongyosra olvastam. Úgy éreztem, magyarázatot ad arra, hogy mit jelent embernek lenni, mit jelent gondolkodni és érezni. Meghatározó élmény volt, és eldöntöttem, hogy valami ilyesmivel szeretnék majd foglalkozni. Végül klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta lettem. Ezekkel a szakvizsgákkal dolgozhat – diagnosztizálhat és gyógyíthat betegeket – egy pszichológus. Ám ahhoz, hogy ezen felül valamilyen konkrét pszichoterápiás módszert használhasson az ember, további speciális képzettségeket is meg kell szerezni. A pszichoanalízis esetében ez egy nagyon hosszú folyamat. Még most is előfordul, hogy újraolvasok valamit Freudtól, mivel ő korát jócskán megelőzve egy olyan rendszert dolgozott ki, amelyhez hasonlóra azóta sem volt példa a pszichológia tudományában.

MN: Bár Freud a műveit nem feltétlenül annak szánta, mégis gyakran szépirodalomként is olvassuk őket. Te viszont tudatosan fordultál a fikció felé. Miért?

CSK: Egy megfoghatatlan belső szükséglet motivált. Régóta írok, viszont az utóbbi években elkezdtem úgy érezni, hogy valami elemi változásra van szükség a munkámban. Olyan dolgokat is ki akartam fejezni, amelyeket korábban nem tudtam, szakemberként is inkább a mikrojelenségek, a két ember közötti jelenetek kezdtek foglalkoztatni. A különböző élethelyzeteimből adódóan – a döntési felelősségek, az erős kontrollfunkciók és a vezetői feladatok mellett – vágytam rá, hogy minél többször kerülhessek az íráshoz szükséges különleges állapotba, és nagyon élveztem, amikor bele tudtam zuhanni egy történet kapcsán. Szakcikkekre is igaz, de erre a regényre különösen, hogy nagyon lassan írok. Hosszú tűnődésre van szükségem ahhoz, hogy el tudjak merülni egy szereplő világában vagy a történet egyik szálában.

MN: Hogyan fért össze a mindennapi munkáddal ennek a tűnődő állapotnak a keresése?

CSK: Szabadságok alatt, hétvégeken, illetve esti órákban a gangon ülve írtam ezt a regényt, de valójában én is csodálkozom azon, hogy sikerült összehoznom.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”