A Nobel-díjas Jon Fosse művészete

Angyal a színpad felett

  • Domsa Zsófia
  • 2023. október 11.

Könyv

Jon Fosse – Bjørnstjerne Bjørnson, Knut Hamsun és Sigrid Undset után – a negyedik norvég szerző, aki elnyerte a legrangosabb irodalmi elismerést. A díjat odaítélő bizottság indoklása szerint a kimondhatatlant szólaltatja meg.

A rendkívüli pillanatokat a színpadon nem lehet előkészíteni vagy instruálni, csak bízni lehet abban, hogy megtörténnek. „Ha létezik egy­általán valamilyen célom a drámaírással, akkor nyilván az, hogy olyan szöveget írjak, amelyben elég erő van, hogy egy angyal átmehessen a színpadon” – írta Fosse 1996-ban a drámaírásról szóló esszéjében. Szerinte a legjobb színházi helyzetek olyan feszült, értelemmel telített pillanatok, amikor az alkotók és a nézők egyaránt megéreznek valami kimondhatatlant. Szövegeinek mindig van egy szavakkal meg nem határozható érzelmi epicentruma, amelyből szereplőinek cselekvései fakadnak – vagy a cselekvésképtelenségük. Nem verbális középpontról van szó, nem kapunk magyarázatot arra az eseménysorra, amelynek tanúi vagyunk. Ebből adódóan sokak számára tűnhet monotonnak vagy eseménytelennek Fosse drámája, prózája.

Fosse drámaírói áttörése az ezredfordulón kezdődött, franciaországi színpadi sikerekkel, amelyek magukkal hozták a regényei iránti érdeklődést is. Magyarországon már 1998-ban bemutatták A gyermek című darabját, bár az előadás nem kapott különösebb figyelmet. A darabot a norvég Kai Johnsen rendezte, aki a kilencvenes évek elején rávette a hazájában már elismert regényírót, hogy írjon színpadra is. Nem volt egyszerű dolga, mert Fosse színházzal kapcsolatos ellenérzései közismertek voltak, elsősorban a közeg mesterkéltsége és nyüzsgése tartotta vissza a darabírástól.

A meggyőzésben a dús honoráriumnak is szerepe volt, ahogy erről az About Myself as a Playwright című esszéjében vall a szerző. A bergeni nemzeti színház, a Den Nationale Scene 1986 és 1996 között írói inkubátorházként is szolgált, Henrik Ibsen halála (1906) óta ugyanis alig akadt valamirevaló norvég drámaíró. A színházi közeg, az alkotói műhelymunka rácáfolt Fosse előítéleteire, ráadásul már a legelső darabja, a Valaki jön majd (1993) is szép siker lett – azóta is az egyik legtöbbet játszott műve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.