A Nobel-díjas Jon Fosse művészete

Angyal a színpad felett

  • Domsa Zsófia
  • 2023. október 11.

Könyv

Jon Fosse – Bjørnstjerne Bjørnson, Knut Hamsun és Sigrid Undset után – a negyedik norvég szerző, aki elnyerte a legrangosabb irodalmi elismerést. A díjat odaítélő bizottság indoklása szerint a kimondhatatlant szólaltatja meg.

A rendkívüli pillanatokat a színpadon nem lehet előkészíteni vagy instruálni, csak bízni lehet abban, hogy megtörténnek. „Ha létezik egy­általán valamilyen célom a drámaírással, akkor nyilván az, hogy olyan szöveget írjak, amelyben elég erő van, hogy egy angyal átmehessen a színpadon” – írta Fosse 1996-ban a drámaírásról szóló esszéjében. Szerinte a legjobb színházi helyzetek olyan feszült, értelemmel telített pillanatok, amikor az alkotók és a nézők egyaránt megéreznek valami kimondhatatlant. Szövegeinek mindig van egy szavakkal meg nem határozható érzelmi epicentruma, amelyből szereplőinek cselekvései fakadnak – vagy a cselekvésképtelenségük. Nem verbális középpontról van szó, nem kapunk magyarázatot arra az eseménysorra, amelynek tanúi vagyunk. Ebből adódóan sokak számára tűnhet monotonnak vagy eseménytelennek Fosse drámája, prózája.

Fosse drámaírói áttörése az ezredfordulón kezdődött, franciaországi színpadi sikerekkel, amelyek magukkal hozták a regényei iránti érdeklődést is. Magyarországon már 1998-ban bemutatták A gyermek című darabját, bár az előadás nem kapott különösebb figyelmet. A darabot a norvég Kai Johnsen rendezte, aki a kilencvenes évek elején rávette a hazájában már elismert regényírót, hogy írjon színpadra is. Nem volt egyszerű dolga, mert Fosse színházzal kapcsolatos ellenérzései közismertek voltak, elsősorban a közeg mesterkéltsége és nyüzsgése tartotta vissza a darabírástól.

A meggyőzésben a dús honoráriumnak is szerepe volt, ahogy erről az About Myself as a Playwright című esszéjében vall a szerző. A bergeni nemzeti színház, a Den Nationale Scene 1986 és 1996 között írói inkubátorházként is szolgált, Henrik Ibsen halála (1906) óta ugyanis alig akadt valamirevaló norvég drámaíró. A színházi közeg, az alkotói műhelymunka rácáfolt Fosse előítéleteire, ráadásul már a legelső darabja, a Valaki jön majd (1993) is szép siker lett – azóta is az egyik legtöbbet játszott műve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.