Az iszonyat pillanata

Susan Hill: A fekete ruhás nő

  • Svébis Bence
  • 2012. február 29.

Könyv


A rémtörténetek egyik legnépszerűbb szubzsánerét annyira a megkérgesedett klisék működtetik, hogy szinte lehetetlen bármifajta meglepetést okozni. Susan Hill meg sem próbál kilépni a kísértethistóriák közhelyei közül, könyve mégis a műfaj egyik legkiválóbb alkotása.

A feltörekvő jogász, Arthur Kipps azt a megbízást kapja munkaadójától, hogy utazzon Crythin Giffordba, hogy rendezze egykori ügyfelük, Alice Drablow hagyatékát. Az ambiciózus fiatalember örömmel veszi a komoly megbízást, s buzgó elhivatottsággal áll feladata elé, miközben ügyet sem vet a helyiek óvó figyelmeztetéseire, hogy kerülje az Angolnás-lápot, ahol az elhunyt hölgy háza áll. A városi ügyvéd felsőbbrendű cinizmussal tekint a vidékiek babonáira egészen addig, míg saját bőrén meg nem tapasztalja a borzalmakat: „nem hittem a kísértetekben, ahogy egyetlen művelt, egészséges, józan eszű és földhözragadt gondolkodású fiatalember sem. És mégis kísérteteket láttam” – látja be tévedését a történet vége felé, addig azonban még hosszú út vezet. Király Jenő szerint az iszonyat pillanata egybeesik az igazság pillanatával. Amikor megtapasztaljuk a múlt borzalmait, akkor válik minden világossá. A kísértetjárás ugyanis mindig csak eredmény, melyet egy e világi tragikus esemény előz meg. Ez a rettenet hagy nyomot, ez az iszonyat visszhangzik újra és újra, ez a düh, rettegés és fájdalom, és ezt kell átélnie Arthurnak is, hogy kigyógyuljon gőgös szkepsziséből.

A regény, noha mintegy harminc éve, 1983-ban íródott, stílusában visszanyúl a műfaj fénykorát jelentő 19. századig, s hiába a viszonylag modern miliő, valódi, klasszikus kísértethistóriával állunk szemben: nyikorgó, ódon ház, külvilágtól elzárt környezet, titokzatos kocsizörgés és ködös, brit lápvidék. Azonban aki harsány kísértetvadászatra vágyik, hamar félre fogja tenni a könyvet, ugyanis A fekete ruhás nő erőssége nem a cselekmény – ami igazából lépésről lépésre kiszámítható –, hanem az a ritka és végtelenül erős atmoszféra, mely a viszonylag hosszú, ám nélkülözhetetlen expozíciótól egészen az utolsó mondatig képes izgalomban tartani és megborzongatni olvasóját.

Fordította: Gieler Gyöngyi. Partvonal, 2011, 176 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.