Az iszonyat pillanata

Susan Hill: A fekete ruhás nő

  • Svébis Bence
  • 2012. február 29.

Könyv


A rémtörténetek egyik legnépszerűbb szubzsánerét annyira a megkérgesedett klisék működtetik, hogy szinte lehetetlen bármifajta meglepetést okozni. Susan Hill meg sem próbál kilépni a kísértethistóriák közhelyei közül, könyve mégis a műfaj egyik legkiválóbb alkotása.

A feltörekvő jogász, Arthur Kipps azt a megbízást kapja munkaadójától, hogy utazzon Crythin Giffordba, hogy rendezze egykori ügyfelük, Alice Drablow hagyatékát. Az ambiciózus fiatalember örömmel veszi a komoly megbízást, s buzgó elhivatottsággal áll feladata elé, miközben ügyet sem vet a helyiek óvó figyelmeztetéseire, hogy kerülje az Angolnás-lápot, ahol az elhunyt hölgy háza áll. A városi ügyvéd felsőbbrendű cinizmussal tekint a vidékiek babonáira egészen addig, míg saját bőrén meg nem tapasztalja a borzalmakat: „nem hittem a kísértetekben, ahogy egyetlen művelt, egészséges, józan eszű és földhözragadt gondolkodású fiatalember sem. És mégis kísérteteket láttam” – látja be tévedését a történet vége felé, addig azonban még hosszú út vezet. Király Jenő szerint az iszonyat pillanata egybeesik az igazság pillanatával. Amikor megtapasztaljuk a múlt borzalmait, akkor válik minden világossá. A kísértetjárás ugyanis mindig csak eredmény, melyet egy e világi tragikus esemény előz meg. Ez a rettenet hagy nyomot, ez az iszonyat visszhangzik újra és újra, ez a düh, rettegés és fájdalom, és ezt kell átélnie Arthurnak is, hogy kigyógyuljon gőgös szkepsziséből.

A regény, noha mintegy harminc éve, 1983-ban íródott, stílusában visszanyúl a műfaj fénykorát jelentő 19. századig, s hiába a viszonylag modern miliő, valódi, klasszikus kísértethistóriával állunk szemben: nyikorgó, ódon ház, külvilágtól elzárt környezet, titokzatos kocsizörgés és ködös, brit lápvidék. Azonban aki harsány kísértetvadászatra vágyik, hamar félre fogja tenni a könyvet, ugyanis A fekete ruhás nő erőssége nem a cselekmény – ami igazából lépésről lépésre kiszámítható –, hanem az a ritka és végtelenül erős atmoszféra, mely a viszonylag hosszú, ám nélkülözhetetlen expozíciótól egészen az utolsó mondatig képes izgalomban tartani és megborzongatni olvasóját.

Fordította: Gieler Gyöngyi. Partvonal, 2011, 176 oldal, 2490 Ft

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.