Az iszonyat pillanata

Susan Hill: A fekete ruhás nő

  • Svébis Bence
  • 2012. február 29.

Könyv


A rémtörténetek egyik legnépszerűbb szubzsánerét annyira a megkérgesedett klisék működtetik, hogy szinte lehetetlen bármifajta meglepetést okozni. Susan Hill meg sem próbál kilépni a kísértethistóriák közhelyei közül, könyve mégis a műfaj egyik legkiválóbb alkotása.

A feltörekvő jogász, Arthur Kipps azt a megbízást kapja munkaadójától, hogy utazzon Crythin Giffordba, hogy rendezze egykori ügyfelük, Alice Drablow hagyatékát. Az ambiciózus fiatalember örömmel veszi a komoly megbízást, s buzgó elhivatottsággal áll feladata elé, miközben ügyet sem vet a helyiek óvó figyelmeztetéseire, hogy kerülje az Angolnás-lápot, ahol az elhunyt hölgy háza áll. A városi ügyvéd felsőbbrendű cinizmussal tekint a vidékiek babonáira egészen addig, míg saját bőrén meg nem tapasztalja a borzalmakat: „nem hittem a kísértetekben, ahogy egyetlen művelt, egészséges, józan eszű és földhözragadt gondolkodású fiatalember sem. És mégis kísérteteket láttam” – látja be tévedését a történet vége felé, addig azonban még hosszú út vezet. Király Jenő szerint az iszonyat pillanata egybeesik az igazság pillanatával. Amikor megtapasztaljuk a múlt borzalmait, akkor válik minden világossá. A kísértetjárás ugyanis mindig csak eredmény, melyet egy e világi tragikus esemény előz meg. Ez a rettenet hagy nyomot, ez az iszonyat visszhangzik újra és újra, ez a düh, rettegés és fájdalom, és ezt kell átélnie Arthurnak is, hogy kigyógyuljon gőgös szkepsziséből.

A regény, noha mintegy harminc éve, 1983-ban íródott, stílusában visszanyúl a műfaj fénykorát jelentő 19. századig, s hiába a viszonylag modern miliő, valódi, klasszikus kísértethistóriával állunk szemben: nyikorgó, ódon ház, külvilágtól elzárt környezet, titokzatos kocsizörgés és ködös, brit lápvidék. Azonban aki harsány kísértetvadászatra vágyik, hamar félre fogja tenni a könyvet, ugyanis A fekete ruhás nő erőssége nem a cselekmény – ami igazából lépésről lépésre kiszámítható –, hanem az a ritka és végtelenül erős atmoszféra, mely a viszonylag hosszú, ám nélkülözhetetlen expozíciótól egészen az utolsó mondatig képes izgalomban tartani és megborzongatni olvasóját.

Fordította: Gieler Gyöngyi. Partvonal, 2011, 176 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.