Márai Sándor: A nagyság átka

  • Bod Péter
  • 2012. február 29.

Könyv

Az elsősorban regény- és naplóíróként ismertté vált Márai publicisztikai tevékenységéről kapunk egyre átfogóbb képet abban a sorozatban, amely a szerző újságcikkeit gyűjti össze.

Jelen kötetben az író 1937 és 1939 közötti hírlapi tárcáiból százhúsznál is több olvasható, amelyek egyfelől érdekes történelmi időben születtek, másfelől éppen arra az időszakra estek, amikor - az elhunyt Kosztolányi helyére - az Ujságtól a Pesti Hírlaphoz érkezett az akkor már rangos írónak számító Márai. Kordokumentumnak sem utolsó ez az anyag, amely egyfajta keresztmetszetét adja a sztálini leszámolások magyarországi recepciójának. Bármilyen hermetikusan zárt világ is volt abban az időben a Szovjetunió, meglepő tájékozottsággal és tisztánlátással találkozunk Márai e témáról szóló cikkeiben (Radek, Derűs képek, Orosz hírek, Rettenetes József, Papír). Nemcsak tud, de ír is a Kirov-gyilkosságról, a hadsereg tisztikarában és az állambiztonsági szolgálatok legfelsőbb szintjein zajló tisztogatásokról. A zsurnalisztika eszközeivel mélyre ásva A rejtély (1938) című cikkében foglalkozik a szovjet állapotokkal. Ebben megállapítja: vagy igaza van Sztálinnak, és húsz év terror után is nélkülözhetetlen perbe fogni az államapparátus csúcsain lévőket, mert azok külföldi zsoldban állnak; vagy nincs igaza Sztálinnak, amiből egyenesen következik, hogy hatalmát csak a terror eszközeivel képes fenntartani. "Ez a két lehetőség. Harmadik nincs."

Bár az 1945-ben hazatért moszkovita kultúrpolitikusok sakálként vetették magukat a polgári liberális Máraira (Lukács György egész életművét kártékonynak nevezte), soha nem tették szóvá e cikkekben megfogalmazott állításait, ami legalábbis tűnődésre késztet - hiszen a magyar kommunista pártelit szellemi lenézésével volna egyenértékű azt feltételezni, hogy nem ismerték ezeket az írásokat.

Helikon Kiadó, 2011, 456 oldal, 4990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.