Márai Sándor: A nagyság átka

  • Bod Péter
  • 2012. február 29.

Könyv

Az elsősorban regény- és naplóíróként ismertté vált Márai publicisztikai tevékenységéről kapunk egyre átfogóbb képet abban a sorozatban, amely a szerző újságcikkeit gyűjti össze.

Jelen kötetben az író 1937 és 1939 közötti hírlapi tárcáiból százhúsznál is több olvasható, amelyek egyfelől érdekes történelmi időben születtek, másfelől éppen arra az időszakra estek, amikor - az elhunyt Kosztolányi helyére - az Ujságtól a Pesti Hírlaphoz érkezett az akkor már rangos írónak számító Márai. Kordokumentumnak sem utolsó ez az anyag, amely egyfajta keresztmetszetét adja a sztálini leszámolások magyarországi recepciójának. Bármilyen hermetikusan zárt világ is volt abban az időben a Szovjetunió, meglepő tájékozottsággal és tisztánlátással találkozunk Márai e témáról szóló cikkeiben (Radek, Derűs képek, Orosz hírek, Rettenetes József, Papír). Nemcsak tud, de ír is a Kirov-gyilkosságról, a hadsereg tisztikarában és az állambiztonsági szolgálatok legfelsőbb szintjein zajló tisztogatásokról. A zsurnalisztika eszközeivel mélyre ásva A rejtély (1938) című cikkében foglalkozik a szovjet állapotokkal. Ebben megállapítja: vagy igaza van Sztálinnak, és húsz év terror után is nélkülözhetetlen perbe fogni az államapparátus csúcsain lévőket, mert azok külföldi zsoldban állnak; vagy nincs igaza Sztálinnak, amiből egyenesen következik, hogy hatalmát csak a terror eszközeivel képes fenntartani. "Ez a két lehetőség. Harmadik nincs."

Bár az 1945-ben hazatért moszkovita kultúrpolitikusok sakálként vetették magukat a polgári liberális Máraira (Lukács György egész életművét kártékonynak nevezte), soha nem tették szóvá e cikkekben megfogalmazott állításait, ami legalábbis tűnődésre késztet - hiszen a magyar kommunista pártelit szellemi lenézésével volna egyenértékű azt feltételezni, hogy nem ismerték ezeket az írásokat.

Helikon Kiadó, 2011, 456 oldal, 4990 Ft

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.