Könyv

Az X-akták – Kezdetek

  • - svébis -
  • 2017. október 14.

Könyv

Reneszánszát éli a retró, újra divat a prequel, felnőttként megismert karakterek kamaszkorát pedig azért is hasznos feldolgozni, mert nem kell bíbelődni azzal, hogy késszé érleljék a karaktert, elég csak megfosztani felnőttségétől, és máris kész az ifjú Indiana Jones, a süldő Sherlock Holmes és a jampec James Bond. Ezúttal pedig a tavaly felmikrózott X-akták két ügynökét érte utol a kamaszkor. A 17 éves Mulder és a 15 éves Scully is megkapta a maga regényét, előbbi A káosz ügy­nöke, utóbbi Az ördög ügyvédje címmel; ezek alighanem a legkínosabb címadások az X-akták történetében.

Kami Garcia könyve ugyan elég látványosan próbálkozik a húga eltűnése után megszállottá váló Muldert hitelesen bemutatni, még olyan apróságokra is odafigyel, mint a napraforgómagok kényszeres rágcsálása vagy Fox fotografikus memóriája, amire valóban találunk utalást már a széria első részében is. Ezen felül azonban semmiben sem képes hozni az X-akták-hangulatot, ami a túlspilázott, ám valójában jelentéktelen végkimenetellel végződő bűnügyben mutatkozik meg a legjobban. A káosz ügynöke közelebb áll a Kincsvadászokhoz mint az X-aktákhoz, de legalább aki nosztalgiázni akar, az duplán jól jár.

Nem úgy Jonathan Maberry, akinek lényegesen nehezebb dolga volt, és nemcsak azért, mert Scully a sorozat elején sokkal kidolgozatlanabb – afféle akadékoskodó Watsoninaként kerül Mulder mellé –, hanem mert lényegesen gyengébb író. Miközben részletesen mutatja be a kertvárosban ciripelő tücskök társas életét, olyan direkten erőszakolja bele azt a pár klasszikus motívumot Az ördög ügyvédjébe, hogy az már-már paranormális.

- svébis -

Kami Garcia: A káosz ügynöke. Fordította: Tábori Zoltán. Jaffa, 2017, 268 oldal, 3490 Ft

 

 

 

 

Jonathan Maberry: Az ördög ügy­védje. Fordította: Rézműves László. Jaffa, 2017, 352 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.