Az első Budapest Parádé: Haverok, buli, gerappa...

szerző
Kovács Róbert,- m. l. t. -
publikálva
2000/35. (08. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Parádézás szándékával több igény is befutott a fővárosi önkormányzathoz. Hanem míg az elutasítottak, így például a Free magazin, a berlini születésű és kimondottan technós Love Parade meghonosítására törekedtek, az engedélyt nyert Sziget Kulturális Szervezőiroda egy olyan nyárbúcsúztató karnevál tervével futott be, amely inkább a főváros kulturális életének reprezentálására törekedett. Koreográfia gyanánt a berlini modellből a kamionos felvonulás átöröklődött ugyan, de korántsem csak az elektronikus zenéről szólt: a felvonulásra éppúgy meghívást kaptak a klubok (Bahnhof, E-klub, SOTE Klub, Banán Klub), mint a különféle médiumok (Tilos Rádió, Danubius, Magyar Narancs, Index, Wanted, Juventus Rádió, Zanzibár, Roxi Rádió, TV 2) vagy lemezkiadók (I&I Records, Warner Music, Bahia Music). És így tovább, a tervezett húszhoz képest pillanatokon belül megduplázódott létszámban. Az útlezárással, forgalomeltereléssel stb. kapcsolatos engedélyek megszerzése után, májusban kezdődött meg a szervezkedés. Kamionokat a Transkamiontól, hangszigetelt aggregátorokat Hollandiából lehetett bérelni, az In-Kal hatszáz biztonsági őrrel ügyelt az "eseménytelenségre" - nagyjából eme költségeket hányva-vetve alakult ki a Budapest Parádé harmincmillió forintos büdzséje. A két jelentős szponzor, elsősorban a Fanta, másodsorban a Pannon Praktikum támogatását megnyerve, nullszaldó körül zárt a rendezvény, s ez hagyományteremtő alapvetésként igen kecsegtető. (A Pepsi-Cola a Szigettel való közös ügyek ellenére inkább kimaradt ebből a buliból, a Fanta azonban "magára ismert" a "Haverok. Buli. Fanta." szlogenje jegyében.) Az est folyamán Demszky Gábor főpolgármester és kísérete a bungee jumping kosarában magasra hágva, mintegy 150-200 ezer parádézóra tekinthetett le, akár ugrálhatott is volna örömében.

Parádézás szándékával több igény is befutott a fővárosi önkormányzathoz. Hanem míg az elutasítottak, így például a Free magazin, a berlini születésű és kimondottan technós Love Parade meghonosítására törekedtek, az engedélyt nyert Sziget Kulturális Szervezőiroda egy olyan nyárbúcsúztató karnevál tervével futott be, amely inkább a főváros kulturális életének reprezentálására törekedett. Koreográfia gyanánt a berlini modellből a kamionos felvonulás átöröklődött ugyan, de korántsem csak az elektronikus zenéről szólt: a felvonulásra éppúgy meghívást kaptak a klubok (Bahnhof, E-klub, SOTE Klub, Banán Klub), mint a különféle médiumok (Tilos Rádió, Danubius, Magyar Narancs, Index, Wanted, Juventus Rádió, Zanzibár, Roxi Rádió, TV 2) vagy lemezkiadók (I&I Records, Warner Music, Bahia Music). És így tovább, a tervezett húszhoz képest pillanatokon belül megduplázódott létszámban. Az útlezárással, forgalomeltereléssel stb. kapcsolatos engedélyek megszerzése után, májusban kezdődött meg a szervezkedés. Kamionokat a Transkamiontól, hangszigetelt aggregátorokat Hollandiából lehetett bérelni, az In-Kal hatszáz biztonsági őrrel ügyelt az "eseménytelenségre" - nagyjából eme költségeket hányva-vetve alakult ki a Budapest Parádé harmincmillió forintos büdzséje. A két jelentős szponzor, elsősorban a Fanta, másodsorban a Pannon Praktikum támogatását megnyerve, nullszaldó körül zárt a rendezvény, s ez hagyományteremtő alapvetésként igen kecsegtető. (A Pepsi-Cola a Szigettel való közös ügyek ellenére inkább kimaradt ebből a buliból, a Fanta azonban "magára ismert" a "Haverok. Buli. Fanta." szlogenje jegyében.) Az est folyamán Demszky Gábor főpolgármester és kísérete a bungee jumping kosarában magasra hágva, mintegy 150-200 ezer parádézóra tekinthetett le, akár ugrálhatott is volna örömében.

Igazából nem derült ki, hogy mi is akart lenni ez a parádé. Neve meg a kamionos felvonulás után legtöbben a Love Parade budapesti mutációjára számítottak, de aztán feltűntek a németek koncepcióját ütő elemek is, például kifejezetten nem technozenét - vagy annak valamelyik sokadgenerációs változatát - élőben (!) játszó zenekarok, előadók is (ef. Zámbó Happy Dead Band, Besh O Drom stb.). Így aztán az első Budapest Parádéról röviden annyi mondható, hogy egy színes, változatos népünnepély volt, ami kísértetiesen hasonlított egy május elseji felvonulásra, de amit az augusztus 26-i dátumot figyelembe véve, nyugodt lelkiismerettel nevezhetünk akár nyárzárónak is.

Negyvenhárom kamion vonult fel az Andrássy úton, és a neveket nézve kiderült, hogy gyakorlatilag mindenki bérelt egy platót, aki ebben az országban akar egyáltalán valamit a fiataloktól és az ő piaci szegmensüktől. A maga módján mindenki beleadott mindent, volt, aki harsány dizájnnal akart kitűnni, volt, aki bőséges habbal. A legtöbb helyen techno-house szólt, de felcsendültek drum ´n´ bass-, digitális etno-, groove-harmóniák is. A Danubius Rádió a Modern Talking és az Opus együttes zenéjében volt erős, a TV 2 kifejezetten dáridósra vette a fazont.

A szombat délutáni verőfényben az Andrássy úti kandeláberekről fürtökben lógó fiatalok egy emberként üvöltötték, hogy "gerappa" meg hogy "új generáció". De a tinédzsertömegben feltűnt babakocsis anyák és egészségügyi sétájuk során odakeveredő idősebb polgárok szórványcsapata is próbálta felvenni a trendi viselkedést, néha ők is megeresztettek egy-egy gerappát, bár - ahogy senki ebben a városban - ők sem tudták, mit is jelent. Utóbbiak, miután megkapták az első habadagjukat, lassanként el-elmaradoztak, a Felvonulási téren számuk a statisztikai hibahatár környékére zsugorodott. Ha elfogadjuk egyes szociológusok és piárosok kijelentését, hogy a Sziget a középosztályé (mármint a tanulgató-dolgozgató, mobiltelefonáló fiataloké), akkor a Budapest Parádéról meg az mondható el, hogy a közönség jó része a lemaradó, a hátrányos helyzetű, underclass jelzővel illethető. Már ha van egyáltalán értelme az ehhez hasonló sommás, kategorikus megállapításoknak. A szürkületben mindenesetre gyakran lehetett találkozni zsebesekkel, igaz, egy utcabálon az lenne a szociológiai szenzáció, ha nem így lenne.

Nem lehet tudni, hogy létezett-e besorolási terv, de az egy kulturális akolhoz tartozó kamionok egymás mellé álltak be a Felvonulási téren. Az I&I, az Index és a Tilos kamionja szabályos karéjt alkotva különültek el a többiektől, a TV 2 saját színpadjáról osztotta a kultúrát, a technót szolgáltató kulturális egységek utcákat alakítottak ki.

A Magyar Narancs kamionján a Yaleyli női hastáncegyüttes emelte a közlibidót, a lábakat pedig DJ Minek és DJ Badihali szofisztikált tánczenéje. A Hősök tere Műcsarnok felőli részén, ahová a Narancs-kamion besorolt, a mindenfelől üvöltő porosz techno miatt olyan erős volt a Love Parade-akarás, hogy a kamionunk sofőrje kiszólt a fülkéből, és közölte DJ-inkkel, hogy ha nem akarják leégetni magukat, akkor azonnal tegyenek be technót. Természetesen nem tettek. És a táncoló tömeget nézve jól tették.

Kovács Róbert

Kecsegtető

- m. l. t. -

szerző
Kovács Róbert,- m. l. t. -
publikálva
2000/35. (08. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...