Könyv

Bánki Éva: Telihold Velencében

Könyv

Fordulatos úti beszámoló, megkapó kultúrtörténeti csatangolás, óda Velencéhez. A szerző a víz városába vágyik, és úgy hozza az élet, sikerül elérnie, hogy álma teljesüljön: egy ösztöndíjnak köszönhetően a lányával néhány hónapra e „kultúrföldrajzi nonszensz” helyre költözik. Mert Velencénél „különösebb hely talán nincs is”. E tételt bizonyítja regényében saját, valódi élményei alapján a szerző szövevényesen és megnyerő részletességgel. Szenvedélyes érdeklődése, nem titkolt rajongása ragadós, leírásait olvasva túlzás nélkül mindenki szívesen követné a lagúnák közé. A szemléletes és érzékletes elbeszélésből egyszerre tűnik fel az autentikus Velence a maga köznapi létével és a turisták által érzékelt miliő, a luxustól roskadozó jelenkori város és a történelem. Miközben a szerző a múltat kutatva mesél és újrateremt, a jelent értelmezi minden összehasonlítással és összekapcsolással. Az „Adria királynője” történetéről szólva például sajátos érintkezési pontokat is felvillant Velence és a középkori magyar történelem között, miközben személyes kalandjaiba is beavat. Megéli Velence ellentmondásosságát, láttatja a hely láthatatlan lakosait, az igazi velenceieket, és ezzel párhozamosan Eszter lányán keresztül egészen másfajta érzékenységgel mutat a lebegő városra. A regény hitelességét nem csupán az önéletrajziság, és nem is a rengeteg kikutatott és átadott tudnivaló adja, hanem az is, hogy magában hordozza azt az eredendő melankóliát is, amely nélkül igazából lehetetlen Velencéről beszélni.

Jelenkor, 2020, 220 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.