Könyv

Cudar valami volt az ún. cseh­szlovák új hullám, nem is csak az volt a baj vele, hogy viszonylag rövid úton kinyírták, hanem az is, hogy túlélt.

A hegyi füzet egy helyen hosszasan beszéltet egy zseniális hajléktalant, T. J.-t, akit „általában csak úgy nevezünk: őrült”. (Az idézés egyébként nem jellemző az elmélkedésekből, emlékekből, álmokból összetevődő szövegre.)

A magyar eszmetörténet számos furcsaságot produkált, s ezeket szokás az egzotikus csacskaságokat megillető kedélyes leereszkedéssel, esetleg egyenesen fintorogva vagy gúnyosan prezentálni.

Reinhart Koselleck (1923–2006) a huszadik század egyik legjelentősebb eszmetörténésze.

1973-ban született Moszkvában, az egyik legrangosabb orosz irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese Natalija Ivanova lányaként; nagyapja az orosz nagyepika világszerte ismert alakja, Anatolij Ribakov. Tanulmányait Moszkvában és Berlinben végezte, majd a Yale-en szerzett doktori fokozatot. Több amerikai egyetem mellett Kínában is oktatott, jelenleg a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen tanít. Számos regény és novella szerzője, jó néhány díjat és jelölést begyűjtött. Jelenleg a Közép-európai Egyetem művészeti ösztöndíjasa, írói vizsgálódása középpontjában Márai Sándor, illetve az ő fizikai és átvitt értelemben vett „helyei” állnak.

A bolthálózat felét új név alatt a versenytársak vihetik tovább, a kiadók futnak a pénzük után. A szövevényes gazdasági bűncselekmények feltárása a nyomozó hatóságok dolga lesz.

Idealista álomból prózai valóság, vagy ha úgy tetszik, hőskölteményből naturalista regény: ezt a műfajváltó kiábrándulást élte meg az új Olasz Királyság közvéleménye a 19. század utolsó harmadában és a múlt századelőn.

Hosszú agónia után bedőlni látszik Matyi Dezső vállalatbirodalma, és a szürreális epizódokkal terhelt folyamat végén magával ránthatja a kiadók egy részét is.