Könyv

Karin Fossum: Elszabadul a pokol

  • - banza -
  • 2017. március 16.

Könyv

Állandóan írunk az ún. skandináv krimiről, de Fossum neve rendre kimarad. Pedig magyarul pár hónapja megjelent kötete remekmű. Itt talán tényleg értelmes a bűnregény kifejezés, hiszen egyrészt majdnem érdektelen, hogy ki a gyilkos, másrészt voltaképpen nincs is gyilkosság a könyvben. Vagy ha még­­­is, az roppant körmönfontan lapul meg a cselekményben.

Dél-Norvégiában vagyunk, de azért senki ne képzeljen szicíliai kánikulát, noha kétségtelenül nagy a meleg, igaz, mindössze pár hétig. Fossum már ebben is szándékosan kerüli a skandináv közhelyekhez kapcsolódó elemeket. De a természet azért valami elemi erővel él és mozog, fenyeget és csábítgat ebben a hideglelős regényben.

Minden egy leleményes, ám irtózatos gonoszsággal kiagyalt tréfával indul, aztán a mértékkel adagolt froclizások egyre morbidabbak lesznek, valahol összekapcsolódnak, és a vége egy pokoli haláleset, ami szinte bizonyosan véletlenül történik meg, és megcsendíti a bűntudat szólamát. Olyan felépítés ez, mint egy piano induló, de aztán a legbrutálisabb fortéig eljutó és ott rémisztő erővel kisülő fúga.

Az alakok mindegyike plasztikus, mindenki esendő és az öklendezésig banális, mindenki kisszerűen gonosz, kivéve a bevándorlókat (és gondoljunk bele, a könyv norvégul 2009-ben jelent meg). A kamasz főhős szörnyű vicceket követ el, ám tettei valamiként mégis katartikusak, hiszen ráébresztik kárvallottjaikat, hogy életük merő hazugság volt, színtiszta önáltatás. Ez a valódi pokol.

Lesz vigasz? Hogy Isten kukán hallgat, az nem kérdés.

Fordította: Patat Bence. Scolar, 2016, 300 oldal, 2950 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.