Könyv

Bicskei Gabriella: Puha kert

  • Makai Máté
  • 2013. november 3.

Könyv

Szembefordított tükrök rendezik el a világot, esetlegesen és beláthatatlanul. Végtelen számú csarnokból álló palotát látunk, melyben a hősök ajtókat nyitogatnak, mennek egyik helyiségből a másikba, nem állapodnak meg sehol.

Bicskei Gabriella lágy szövésű prózája a szó filozófiai értelmében vett romantikus örvénylés, és ennek ennyi volna, lehetne a lényege, hogy örvényleni kell, meg keresni az álmot, a megfelelő embert, a kertet, azt a tökéletes helyet, amiben az ember rátalál természetes magányára.

A sóvárgások tárgya váltakozik, ahogy a forrásuk is, mindig egy másik személy meséli el a magáét, irányuk, céljuk, helyük is más: egy középkori város, Prága, London, Amszterdam, múlt idők, egy elérhetetlen személy, egy regénybe írt nő vagy férfi ideálja, egy szabadkőműves-rejtély. Emiatt persze töredezett is a könyv, amit regénynek nevezni túlzás, elvitatni egységre utaló lehetőségét viszont hanyagság. A fiatal prózaíró ugyanis bátor kötetkompozíciót vállalt, ahol a folyton változó elbeszélői hangok és történeti keretek újra és újra előkerülnek, folytatódnak egy jellemzően képi és kisebb arányban cselekményes prózában. Egy szerelmi háromszöget követünk, a következő pillanatban egy lány meséli el érzelmi vajúdásait, majd egy férfira figyelve értesülünk füvezős, sörözős külföldi tripekről elegáns városokban. Ezeket a lélekpróbáló zenékre is rájátszó, olykor pszichedelikus szövegdarabkákat ugyanakkor összetartják az állandó viszszatérések és az első benyomásra ömlesztett és szerkesztetlen, ám túlzásoktól és közhelyektől tartózkodó nyelvezet.

Forum-JAK-Prae.hu, 2013, 113 oldal, 2000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.