Könyvmelléklet

Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége

  • - urfi -
  • 2014. május 24.

Könyv

Bíró Zsófia A boldog hentes felesége című könyvének műfaji besorolása kétes és veszélyes művelet. Regénynek hívja magát, mert minden más címke lekopna róla, hiszen nem életrajz és nem gasztrokönyv. Rövid írásai nem novellák vagy tárcák, regénnyé mégsem állnak össze, hiába van jelen az általában adott témakört vagy eseményt - egy ételt vagy egy disznótort - körülíró pár oldalas fejezetek mindegyikében a főszereplő házaspár.

Azért sem tud fikcióként működni, mert valószínűleg minden olvasója azzal a tudással veszi kézbe a könyvet, hogy a szerző egy legendás budapesti séf felesége. De aki konyhatitkokat vagy társasági pletykákat keres, csalatkozni fog, hiszen meglehetősen ritkák az olyan részek, amikor például Esterházy Péter összemosolyog valakivel paprikakrém-nyalogatás után.

Esterházy nem csak szereplőként bukkan fel: Bíró Zsófia lendületes sorai mögül kikandikál az Utazás a tizenhatos mélyére trükkje, a felcicomázott mondatok, direkt túlhajtott hasonlatok, a köznapi tárgy (ott a foci, itt az evés) áhítatos méltatása. Hrabali életszeretet, a hús költészete, az állatok darabolásának érzéki gyönyöre lengi körül a férjet. A feleség egyedül vár rá otthon. A férfiak világa túlrajzolt és közhelyes, a hús, a foci és a kaja uralja. A hentes felesége ebben a közegben nem tud feloldódni, idegenkedő szeretettel figyeli a csodálatos vadembereket, akik az állatok meggyilkolásában férfias kéjeket, az emberek etetésében gyermeki örömet lelnek.

Az igen népszerű gasztrobájolgást Bíró sem hagyja ki (rántott hús és magyar néplélek, a csokoládé igazi íze stb.), de a műfaj szűkös korlátain belül eredeti. Nem ettől, és nem is az aforizmáktól, konyhai anekdotáktól lesz szerethető Bíró Zsófia címkézést nem igénylő, egyedi könyve. A ritmusos mondatok és az udvarias terjedelem is csak az olvashatóságot biztosítja, de az egészet a beszélő megkapó esendősége tartja össze.

Libri, 2014, 172 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.