Könyvmelléklet

Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége

  • - urfi -
  • 2014. május 24.

Könyv

Bíró Zsófia A boldog hentes felesége című könyvének műfaji besorolása kétes és veszélyes művelet. Regénynek hívja magát, mert minden más címke lekopna róla, hiszen nem életrajz és nem gasztrokönyv. Rövid írásai nem novellák vagy tárcák, regénnyé mégsem állnak össze, hiába van jelen az általában adott témakört vagy eseményt - egy ételt vagy egy disznótort - körülíró pár oldalas fejezetek mindegyikében a főszereplő házaspár.

Azért sem tud fikcióként működni, mert valószínűleg minden olvasója azzal a tudással veszi kézbe a könyvet, hogy a szerző egy legendás budapesti séf felesége. De aki konyhatitkokat vagy társasági pletykákat keres, csalatkozni fog, hiszen meglehetősen ritkák az olyan részek, amikor például Esterházy Péter összemosolyog valakivel paprikakrém-nyalogatás után.

Esterházy nem csak szereplőként bukkan fel: Bíró Zsófia lendületes sorai mögül kikandikál az Utazás a tizenhatos mélyére trükkje, a felcicomázott mondatok, direkt túlhajtott hasonlatok, a köznapi tárgy (ott a foci, itt az evés) áhítatos méltatása. Hrabali életszeretet, a hús költészete, az állatok darabolásának érzéki gyönyöre lengi körül a férjet. A feleség egyedül vár rá otthon. A férfiak világa túlrajzolt és közhelyes, a hús, a foci és a kaja uralja. A hentes felesége ebben a közegben nem tud feloldódni, idegenkedő szeretettel figyeli a csodálatos vadembereket, akik az állatok meggyilkolásában férfias kéjeket, az emberek etetésében gyermeki örömet lelnek.

Az igen népszerű gasztrobájolgást Bíró sem hagyja ki (rántott hús és magyar néplélek, a csokoládé igazi íze stb.), de a műfaj szűkös korlátain belül eredeti. Nem ettől, és nem is az aforizmáktól, konyhai anekdotáktól lesz szerethető Bíró Zsófia címkézést nem igénylő, egyedi könyve. A ritmusos mondatok és az udvarias terjedelem is csak az olvashatóságot biztosítja, de az egészet a beszélő megkapó esendősége tartja össze.

Libri, 2014, 172 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.