Azért sem tud fikcióként működni, mert valószínűleg minden olvasója azzal a tudással veszi kézbe a könyvet, hogy a szerző egy legendás budapesti séf felesége. De aki konyhatitkokat vagy társasági pletykákat keres, csalatkozni fog, hiszen meglehetősen ritkák az olyan részek, amikor például Esterházy Péter összemosolyog valakivel paprikakrém-nyalogatás után.
Esterházy nem csak szereplőként bukkan fel: Bíró Zsófia lendületes sorai mögül kikandikál az Utazás a tizenhatos mélyére trükkje, a felcicomázott mondatok, direkt túlhajtott hasonlatok, a köznapi tárgy (ott a foci, itt az evés) áhítatos méltatása. Hrabali életszeretet, a hús költészete, az állatok darabolásának érzéki gyönyöre lengi körül a férjet. A feleség egyedül vár rá otthon. A férfiak világa túlrajzolt és közhelyes, a hús, a foci és a kaja uralja. A hentes felesége ebben a közegben nem tud feloldódni, idegenkedő szeretettel figyeli a csodálatos vadembereket, akik az állatok meggyilkolásában férfias kéjeket, az emberek etetésében gyermeki örömet lelnek.
Az igen népszerű gasztrobájolgást Bíró sem hagyja ki (rántott hús és magyar néplélek, a csokoládé igazi íze stb.), de a műfaj szűkös korlátain belül eredeti. Nem ettől, és nem is az aforizmáktól, konyhai anekdotáktól lesz szerethető Bíró Zsófia címkézést nem igénylő, egyedi könyve. A ritmusos mondatok és az udvarias terjedelem is csak az olvashatóságot biztosítja, de az egészet a beszélő megkapó esendősége tartja össze.
Libri, 2014, 172 oldal, 2990 Ft
