Könyvmelléklet

Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége

  • - urfi -
  • 2014. május 24.

Könyv

Bíró Zsófia A boldog hentes felesége című könyvének műfaji besorolása kétes és veszélyes művelet. Regénynek hívja magát, mert minden más címke lekopna róla, hiszen nem életrajz és nem gasztrokönyv. Rövid írásai nem novellák vagy tárcák, regénnyé mégsem állnak össze, hiába van jelen az általában adott témakört vagy eseményt - egy ételt vagy egy disznótort - körülíró pár oldalas fejezetek mindegyikében a főszereplő házaspár.

Azért sem tud fikcióként működni, mert valószínűleg minden olvasója azzal a tudással veszi kézbe a könyvet, hogy a szerző egy legendás budapesti séf felesége. De aki konyhatitkokat vagy társasági pletykákat keres, csalatkozni fog, hiszen meglehetősen ritkák az olyan részek, amikor például Esterházy Péter összemosolyog valakivel paprikakrém-nyalogatás után.

Esterházy nem csak szereplőként bukkan fel: Bíró Zsófia lendületes sorai mögül kikandikál az Utazás a tizenhatos mélyére trükkje, a felcicomázott mondatok, direkt túlhajtott hasonlatok, a köznapi tárgy (ott a foci, itt az evés) áhítatos méltatása. Hrabali életszeretet, a hús költészete, az állatok darabolásának érzéki gyönyöre lengi körül a férjet. A feleség egyedül vár rá otthon. A férfiak világa túlrajzolt és közhelyes, a hús, a foci és a kaja uralja. A hentes felesége ebben a közegben nem tud feloldódni, idegenkedő szeretettel figyeli a csodálatos vadembereket, akik az állatok meggyilkolásában férfias kéjeket, az emberek etetésében gyermeki örömet lelnek.

Az igen népszerű gasztrobájolgást Bíró sem hagyja ki (rántott hús és magyar néplélek, a csokoládé igazi íze stb.), de a műfaj szűkös korlátain belül eredeti. Nem ettől, és nem is az aforizmáktól, konyhai anekdotáktól lesz szerethető Bíró Zsófia címkézést nem igénylő, egyedi könyve. A ritmusos mondatok és az udvarias terjedelem is csak az olvashatóságot biztosítja, de az egészet a beszélő megkapó esendősége tartja össze.

Libri, 2014, 172 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.