Könyvmelléklet

Norman Manea: Odú

  • Parászka Boróka
  • 2014. május 24.

Könyv

Újrajátszás is lehetne a regény címe, amely egyetlen, szerteágazó, gazdag szövegfolyamba rendezi mindazt, ami a román (kelet-európai) társadalomban lejátszódott a második világháború alatt és után, illetve a rendszerváltás előtt és után.

Mindezt távoli perspektívából: hősei amerikai emigránsok, akik hozzák magukkal régi, megoldatlan konfliktusaikat, sérelmeiket, szembesülnek egymással és önmagukkal. Megismerkedhetünk a rendszerek kritikusaival, ellenállóival és kiszolgálóival, akiknek sorsa összefonódik. A kulcsregény kulcsfigurái a román kultúra két fontos személyiségét idézik, de a leleplezés és az elhallgatás stratégiái követhetők azok számára is, akik nem ismerik az Eliade-Culianu-konfliktust. Az értelmezésben és a nyomkövetésben két emigráns professzor, Augustin Gora és Peter Gaspar vesz részt, akiket a szerző alteregóiként tart számon a kritika. A társadalom- és kultúrtörténeti tabló politikai krimivé válik. Ez az átalakulás bonyolult folyamat: Augustin Gora "hobbi-nekrológíró", kedvtelésből, személyes érdeklődésből-érdekből összegzi és értékeli a felbukkanó sorsokat, és kollégájával, Peter Gasparral folytat valós és elképzelt beszélgetéseket. A történések álmokban, telefonbeszélgetésekben bonyolódnak. Lassú és nagyon figyelmes olvasást igényel a fikciós szintek követése, amelyeket irodalmi referenciarendszerek tesznek még komplexebbé. Borges, Thomas Mann, Kafka, Rilke, Nabokov szövegei, karakterei épülnek be a párhuzamos világok regényébe. Nehéz leküzdeni a gyanút, hogy a töredékes-vallomásos szöveg, a karakterek állandó alak- és névváltása legalább annyira a problémák megkerülése, mint amennyire feltárás. Minden válasz újabb kérdéshez vezet, így tévelygünk a huszadik-huszonegyedik század labirintusában. Van-e kiút, megoldás és jóvátétel az új világban, vagy csak tragédiától tragédiáig jutunk? Ezzel a kérdéssel szembesülünk az Odúban.

Kossuth, 2014, 384 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.