Könyvmelléklet

Norman Manea: Odú

  • Parászka Boróka
  • 2014. május 24.

Könyv

Újrajátszás is lehetne a regény címe, amely egyetlen, szerteágazó, gazdag szövegfolyamba rendezi mindazt, ami a román (kelet-európai) társadalomban lejátszódott a második világháború alatt és után, illetve a rendszerváltás előtt és után.

Mindezt távoli perspektívából: hősei amerikai emigránsok, akik hozzák magukkal régi, megoldatlan konfliktusaikat, sérelmeiket, szembesülnek egymással és önmagukkal. Megismerkedhetünk a rendszerek kritikusaival, ellenállóival és kiszolgálóival, akiknek sorsa összefonódik. A kulcsregény kulcsfigurái a román kultúra két fontos személyiségét idézik, de a leleplezés és az elhallgatás stratégiái követhetők azok számára is, akik nem ismerik az Eliade-Culianu-konfliktust. Az értelmezésben és a nyomkövetésben két emigráns professzor, Augustin Gora és Peter Gaspar vesz részt, akiket a szerző alteregóiként tart számon a kritika. A társadalom- és kultúrtörténeti tabló politikai krimivé válik. Ez az átalakulás bonyolult folyamat: Augustin Gora "hobbi-nekrológíró", kedvtelésből, személyes érdeklődésből-érdekből összegzi és értékeli a felbukkanó sorsokat, és kollégájával, Peter Gasparral folytat valós és elképzelt beszélgetéseket. A történések álmokban, telefonbeszélgetésekben bonyolódnak. Lassú és nagyon figyelmes olvasást igényel a fikciós szintek követése, amelyeket irodalmi referenciarendszerek tesznek még komplexebbé. Borges, Thomas Mann, Kafka, Rilke, Nabokov szövegei, karakterei épülnek be a párhuzamos világok regényébe. Nehéz leküzdeni a gyanút, hogy a töredékes-vallomásos szöveg, a karakterek állandó alak- és névváltása legalább annyira a problémák megkerülése, mint amennyire feltárás. Minden válasz újabb kérdéshez vezet, így tévelygünk a huszadik-huszonegyedik század labirintusában. Van-e kiút, megoldás és jóvátétel az új világban, vagy csak tragédiától tragédiáig jutunk? Ezzel a kérdéssel szembesülünk az Odúban.

Kossuth, 2014, 384 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.