Könyvmelléklet

Norman Manea: Odú

  • Parászka Boróka
  • 2014. május 24.

Könyv

Újrajátszás is lehetne a regény címe, amely egyetlen, szerteágazó, gazdag szövegfolyamba rendezi mindazt, ami a román (kelet-európai) társadalomban lejátszódott a második világháború alatt és után, illetve a rendszerváltás előtt és után.

Mindezt távoli perspektívából: hősei amerikai emigránsok, akik hozzák magukkal régi, megoldatlan konfliktusaikat, sérelmeiket, szembesülnek egymással és önmagukkal. Megismerkedhetünk a rendszerek kritikusaival, ellenállóival és kiszolgálóival, akiknek sorsa összefonódik. A kulcsregény kulcsfigurái a román kultúra két fontos személyiségét idézik, de a leleplezés és az elhallgatás stratégiái követhetők azok számára is, akik nem ismerik az Eliade-Culianu-konfliktust. Az értelmezésben és a nyomkövetésben két emigráns professzor, Augustin Gora és Peter Gaspar vesz részt, akiket a szerző alteregóiként tart számon a kritika. A társadalom- és kultúrtörténeti tabló politikai krimivé válik. Ez az átalakulás bonyolult folyamat: Augustin Gora "hobbi-nekrológíró", kedvtelésből, személyes érdeklődésből-érdekből összegzi és értékeli a felbukkanó sorsokat, és kollégájával, Peter Gasparral folytat valós és elképzelt beszélgetéseket. A történések álmokban, telefonbeszélgetésekben bonyolódnak. Lassú és nagyon figyelmes olvasást igényel a fikciós szintek követése, amelyeket irodalmi referenciarendszerek tesznek még komplexebbé. Borges, Thomas Mann, Kafka, Rilke, Nabokov szövegei, karakterei épülnek be a párhuzamos világok regényébe. Nehéz leküzdeni a gyanút, hogy a töredékes-vallomásos szöveg, a karakterek állandó alak- és névváltása legalább annyira a problémák megkerülése, mint amennyire feltárás. Minden válasz újabb kérdéshez vezet, így tévelygünk a huszadik-huszonegyedik század labirintusában. Van-e kiút, megoldás és jóvátétel az új világban, vagy csak tragédiától tragédiáig jutunk? Ezzel a kérdéssel szembesülünk az Odúban.

Kossuth, 2014, 384 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.