Könyv

Bitó László: Két világ közt

  • - dha -
  • 2015. szeptember 27.

Könyv

Önéletrajzi kisprózatöredékek – ez lehetne a rövidke kötet műfaji meghatározása. A látványos életpálya főbb állomásait – a katolikus, polgári neveltetés, a háború utáni kényszermunka, az 56-os forradalom, az emigráció, majd a fényes amerikai kutatóorvosi karrier stációit – a tájékozottabb nagyközönség jól ismerheti, Bitó ezekről nem csak sajtóinterjúiban mesélt, de e könyv előzményeiként felfogható három másik művében is. Bár a cím azt sejteti, hogy ezúttal az emigránsévek jönnek sorra, s a szerző ügyesen kalandozik is az időben, a Két világ köztben leghang­súlyosabban mégis a mecseki szén­bányákban lehúzott évek jelennek meg. Valamikor 1953 után járunk, a narrátort, Molnár Tibit – ő Bitó ifjúkori alteregója – huszonévesen ide, Komlóra sorozzák be katonai kényszermunkára. A bánya mindennapjainak és Bitó/Molnár bányászéle­tének részletei az elbeszélésfüzér legerősebb részei: a szénkitermelés technológiai és munkaszervezési részleteinek plasztikus elbeszélése, az állandó életveszély és a rettegés pszichológiai nüanszai, s az ezeket keretező lágermiliő felvillantása; meg a sztorik a normát mindenáron túlteljesíteni akaró, s ezzel kis híján szerencsétlenséget okozó brigádvezetőről, a felhasított oldalú, haldokló bányalóról vagy Mifő Er­zsikéről, a tárnák szexvámpírjáról. A pokol eme tornácát megmutató realizmus kiterjed a valódi bányászfalvak viszonyait tárgyazó, empatikus megfigyelésekre s a bánya erotikus túlfűtöttségének érzékeltetésére is. Ez utóbbi – mármint a szex – a könyvben egyébként addig olvasmányos, amíg az effajta realizmus kordában tartja: az ifjú és fiktív Molnár (az igazi Bitó?) erotikus kalandjainak részletezéséből talán nemcsak a szemérem okán lett volna a kevesebb is elég, hanem azért is, mert a szerzőt itt olykor cserben hagyja a hiteles láttatás képessége.

 

Noran Libro Kiadó, 2015, 140 oldal, 2600 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.