Képregény

Blacksad 5. – Amarillo

  • - kg -
  • 2019. január 6.

Könyv

Meglátni és megszeretni egy pillanat műve – ezt éppúgy elmondhatjuk az eddig öt részt számláló Blacksad-képregénysorozatról (és majd’ minden résznél el is mondtuk), mint arról a kirívóan sárga, ’53-as Cadillac Eldoradóról, amellyel néhány képkockán át a címszereplő macska (igen, egy macska, hányszor kell még elmondani?) furikázik, mert belefáradván a magánhekusi lét anyagi és egyéb természetű nehézségeibe, alkalmi sofőrállást vállal. Ha nem történne más, csak annyi, hogy a Blacksad-kormányozta nyitott tetős Eldoradót mindenféle rendű és rangú amerikai fő- és mellékutakon látnánk elsuhanni, már akkor is megérte megrajzolni ezt az epizódot – az ötödik részhez érve mintha minden csak ürügyül szolgálna ahhoz, hogy Blacksadet az 50-es évek Amerikájának legszebb közlekedési eszközein láthassuk. Ennek megvan a maga jó oldala is, kifejezetten méltánylandó például, hogy Marlon Brando híres bőrkabátos motorosfilmje, A vad (rendezte Benedek László) is bele lett csempészve a történetbe egy csapat biker kecske és biker birka jóvoltából, így Blacksadnek alkalma adódik, hogy a Cadillac után egy Harley-t is kipróbáljon. A fordulatszámláló a csúcsra jár, az alkotókon, nem túl jó szokásukhoz híven megint erőt vett a fordulatok lázas felhalmozása; jön a vándorcirkusz, és jön a beatnemzedék hőse, Jack Kerouac is, mint sorsüldözött oroszlán, a Greenbergre keresztelt bölény pedig nevében Ginsberget, tetteiben Burroughs-t idézi. Kicsit sok ez egy olyan történetben, melynek mélyén nincs nagyon más, mint a macskák és motorok találkozásának ünneplése.

Fordította: Nagy Krisztián. Pesti Könyv Kiadó, 2018, 55 oldal,
4990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.