KÖNYVMELLÉKLET - Könyv

Turbuly Lilla: Alkonykapcsoló

  • - svébis -
  • 2019. január 6.

Könyv

Hát ezt én nem értem! De komolyan: adott egy szedett-vedett, de azért látszólag izgalmas kötet, egy kimagaslóan tehetséges költő, és akkor azt kell látni, hogy különféle hangokkal ügyetlenkedik. Az elsősorban regényeket és gyerekkönyveket jegyző szerző második verseskötete ugyanis olyan benyomást kelt, mintha még csak most keresné önmagát, bizonytalanul balanszírozva a líra talaján.

Épp tíz éve jelent meg az első, Szélrosta című kötete, az Alkonykapcsoló az azóta írt verseket tartalmazza, valamint egy karcsú válogatást az előbbiből. Ezek beemelése azért is érdekes, mert így kirajzolódhatna a fejlődés íve, ami az elmúlt tíz évet mutatná. Ezzel azonban nem szolgálhat a kötet: a korábbi versek pont olyanok, mint az újak. Turbuly Lilla tehát már 2008-ban magabiztosan és készen állt az olvasó elé. Versei ugyanis – ritkamód – két kategóriába sorolhatók: ha jók, akkor az egész költemény működik, ha azonban nem, akkor az egész vers mehet a levesbe. Nincsen olyan, hogy „ez meg ez a sor” – itt csakis a komplett költeményeket lehet értékelni. Mindegyik egy saját világ, és éppen ezért nehéz, sőt lehetetlen őket kötetbe szervezni. Forma szerint sem, mert nem szedhetők szét rímes vagy szabadversekre, mindegyik költemény ilyen is, olyan is. Leggyakrabban a téma határozza meg, képes-e megbirkózni vele a költő.

És ez az, ami zavarba ejt: néhol úgy tud csontvelőig marni, hogy az napokig sajog, máskor viszont a játkosság egészen az infantilizmusig silányítja magát.

Prae.hu + Líra és Logika, 2018, 76 oldal, 2790 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.