Budapesten forgat Szabó István: Jeremy és Júlia

  • Albert Györgyi
  • 2003. június 19.

Könyv

Mi az, ami miatt az ember (lánya) fájó szívvel bár, de az első telefonra gondolkodás nélkül megszakítja tíznapos visegrádi léböjt kúráját zsúrlófűteástul, mannástul (zabnyák, vízzel), passzírozott brokkolilevesestül, és kétségbeesve megpróbál a hatodik böjti nap után nőt varázsolni magából? Nem mi, hanem ki. Körtelefon a leendő forgalmazótól: Szabó István új filmet forgat Koltaival - ami már önmagában is hír, de ők a kúra után is elérhetők -, ám a szenzáció, hogy a férfi főszereplő Jeremy Irons, míg partnere Annette Bening.

Mi az, ami miatt az ember (lánya) fájó szívvel bár, de az első telefonra gondolkodás nélkül megszakítja tíznapos visegrádi léböjt kúráját zsúrlófűteástul, mannástul (zabnyák, vízzel), passzírozott brokkolilevesestül, és kétségbeesve megpróbál a hatodik böjti nap után nőt varázsolni magából? Nem mi, hanem ki. Körtelefon a leendő forgalmazótól: Szabó István új filmet forgat Koltaival - ami már önmagában is hír, de ők a kúra után is elérhetők -, ám a szenzáció, hogy a férfi főszereplő Jeremy Irons, míg partnere Annette Bening.Bening a Bugsy, a Svindlerek és különösen az Amerikai szépség óta művészileg kifejezetten érdekel, előbbi azonban kifejezetten nem. Mármint nem kifejezetten csak művészileg. Megesz a fene, hogy A francia hadnagy szeretője, A szerencse forgandó, A misszió, a Swann szerelme főhőse vajon annyit öregedett-e, mint én Cannes óta, amikor a Die Hard - Az élet mindig drága című film sajtóbemutatója után interjúvoltam.

Nem. Die Hard, úgy is, hogy nagyon keményen dögöljön meg az ilyen, de ne szaladjunk az események elé. Szóval szombat délelőtt tízre a magyar elektronikus és írott sajtó: mainstream, alternatív, bulvár és a többi színe-javát összetrombitálták a Being Julia című film első és vélhetően hosszú ideig utolsó sajtótájékoztatójára egy városligeti étterembe. Szabó legújabb filmjének forgatókönyvét W. Somerset Maugham Színház című regényéből Ronald Harwood írta, s a producer A napfény ízében Szabóval már sikeresen együttműködő Robert Lantos. Az 54 forgatási napból 42 napot Budapesten (Astoria, Moulin Rouge, Radnóti Színház, Gundel) és Kecskeméten (Katona József Színház) forgat a stáb. A magyar forgalmazó, az InterCom egyik vezetője aggodalmasan meg is jegyzi, hogy a legkeményebb szerződése Koltai Lajosnak van, akinek ki vannak centizve a napjai a forgatás vége és a Sorstalanság tervezett kezdése előtt. Így, ha befejezik, ha nem, az operatőr napra pontosan a mostantól utolsónak látszó forgatási napon kiugrik a produkcióból. Zsizseg a siserehad a hőségben, várjuk őket. Kedvencem - na, ki? - egy angol napilap aznapi, valószínűleg szatellit kiadásával a hóna alatt komótosan, mint egy párduc besétál, valósággal bekúszik a füvön, és európaiaktól magától értetődő természetességgel maga elé engedi a főszereplőnőt (Bening), aki alakítása szerint filmbeli felesége, Julia Lambert: tehetséges és gyönyörű színésznő. Boldog házasságban él Vele - na, kivel? -, mégis beleszeret egy nála jóval fiatalabb férfiba, aki természetesen galád, számító indokok miatt udvarol a szépasszonynak.

Tehát be a terembe, én csak Jeremymet várom, hogy na, akkor mi van? Taps, vakuk, első kérdés:

Mit gondol ön, akinek színésznő a felesége (Sinead Cusack - a szerk.), akinek következésképpen színész a férje, jó-e, ha két művészember köti össze az életét, vagy szerencsésebb civilként házastársnak lenni, mint ön Michael Grosselyn szerepében?

"Ezt a verziót még nem próbáltam ki, amennyiben én magam nem vagyok civil, és a feleségem is kolléga" - kezdi ő. Na ki? Na jó, J. I. "Így a másik változatról nincsenek tapasztalataim, mindenesetre az enyém működik, és megpróbálom elmondani, miért. Olykor három-négy hónapot is távol vagyunk gyerekeinktől, egymástól, és azzal a tudattal kell élnünk, hogy akkor gyakran más-más házastársát játsszuk. Ezt egy civil nem vagy csak nagyon nehezen érti meg, de csak ritkán tudja elfogadni, feldolgozni. Különben ez nagyon szépen benne van A francia hadnagy szeretőjében, egyik legkedvesebb filmemben. Ugyanakkor a gyakori forgatások és a távollét mindig frissen tartja a kapcsolatunkat, hiszen újdonságokkal, hírekkel tudunk egymásnak szolgálni, amikor újból találkozunk. Mindig meg tudjuk egymást lepni, újból és újból felfedezzük egymást, újra egymásba szeretünk. Civilként valószínűleg nagyobb eséllyel fojtanám meg színésznő feleségemet, mint így, de hát szerepem szerint most ezt a felállást próbáljuk Szabó Istvánnal, nekem pedig ez a szakmám, hogy akkor is el tudjam játszani Grosselynt, ha nem voltam még ilyen helyzetben."

A film költségvetése 18 millió dollár. Ez amerikai viszonylatban kicsinek számít, de - ugyancsak amerikai viszonylatban - kevesebb, mint esetenként az ön egy filmért kapott gázsija. Mire és miért mondott igent a Being Juliára?

"Nézze. A tapasztalatom az, hogy minél jobb egy forgatókönyv, annál szerényebb a büdzsé. Én magam rettenetes bűnöket tudhatok magaménak a sok-sok borzalmas filmben vállalt szerepeim miatt, amikkel viszont egy vagyont kerestem. Így életem legnagyobb luxusa, hogy megengedhetem magamnak, ma már egyre gyakrabban, hogy jó színvonalú filmekben játsszak jót, remélhetőleg jól, kevesebb pénzért, semmint hogy szeméthez adjam a nevem. Természetesen nem akarok belepiszkítani oda, ahonnan eszem, úgyhogy az olyan típusú filmekhez kapcsolódó promóciós interjúkat is vállalom. Ezeket a fércműveket úgysem tudom kitörölni az életrajzomból."

Azt nem állítom, hogy záporoznának a kérdések, mindenesetre elhangzik a rendezőhöz intézett obligát kérdés, hogy miért nincsenek magyar főszereplői a filmnek - rá az obligát válasz, hogy azért nem, mert ez egy külföldi produkció, és mert a magyar színészek nem beszélnek anyanyelvi szinten angolul stb.

Peregnek a percek a szűkre szabott fél órából. Annyi még belefér, hogy "a király" nevet nem Irons adta magának, hanem valami internetes szórakozás lehet az egész, nem, attól még nem tartja magát rendezőnek, mert már kétszer rendezett, igen, a feleség és a család meglátogatja majd a forgatás alatt (Bening ez ügyben tartózkodóbb, úgyhogy ha valakinek Warren Beatty és nem Irons az esete, legyen résen) és nem. Nem ő volt az első, aki az AIDS-esekkel szolidaritását kifejezendő elsőként tűzte ki a vörös szalagot, csak először azon a Tony-díjkiosztón fordult ez elő, ahol először nyilvánított a művésztársadalom együttérzést, és azon a gálán amúgy Irons volt a műsorvezető, de amúgy is megtette volna elsőként.

Lejárt az idő, fotózkodás az asztalnál, a kertben, "say cheese". Pedig Szabótól és Koltaitól is kérdezett volna a delegált firkász. Na, nem baj. Majd ha ezek elmentek. A 43. napon.

Albert Györgyi

Figyelmébe ajánljuk

A pénztelenség segíthet a Homokhátságon

Lényegében elkaszálta a kormány a Homokhátság, pontosabban a Duna-Tisza-köze vízpótlási projektjeit. Egy határozatban a leghátulra sorolták a beruházást, így aligha lesz esély arra, hogy megvalósuljon. Elsőre rossz hírnek tűnik ez, valójában ennél jobb nem is történhetett volna a térséggel.