olvasótapló

Csókol a Ló csoport

Nyáron gyakrabban olvasok gyerek- és ifjúsági könyveket, mert egyszerűen jólesnek a hőségben, amikor nehezebb a koncentrálás.

De csak azok a művek jöhetnek szóba, amelyek minden korosztályt képesek megszólítani. Szabó Borbála író és dramaturg legtöbb munkája ilyen.

Viszonylag ritkán várom gyerekkönyv folytatását, de a Ló csoport tagjainak friss eseteiről mindenképpen értesülni akartam. Meg is jelent végre az Újabb kalandok a Ló csoportban. „2020-ban született egy negyedik gyerekünk, a legnagyobb már 20 éves volt akkor” – mesélte nekünk a szerző. „Gabi kislányom jelenlegi kalandjait összegyúrtam a többi három gyerekével meg a saját ovis élményeimmel, és ebből lettek a Ló csoport meséi. Mivel én magam is nagyon szeretek a gyerekeimmel együtt röhögni, arra gondoltam, más családok is átélhetnék ezt velünk. Mi rengeteget olvastuk együtt A kis Nicolas-t, az a mű egyébként példakép és ihletforrás volt nekem ennél a könyvnél is. Baranyai (b) András alkotótársammal a magyar Sempének és Goscinnynak képzeljük magunkat, de persze magasan van a léc”. Ritka vicces kötet lett ez a második is, ahogy ezt az egyik gyermek anyák napi köszöntőjéből kiemelt pár sor is mutatja: „Az én anyum mikor a tükör előtt áll, és azt kiabálja, hogy olyan vagyok, mint egy nagy kövér malac, jaj, jaj, akkor nekünk apummal azt kell mondani, hogy nem. És tényleg nem is olyan! Mert ő inkább egy nagy, puha szerető mackó, akihez hozzá lehet bújni, csak sokkal-sokkal kevesebb szőre van, és le is szokta szedetni!” (Pagony)

Janne Teller Semmije az idén lesz húszéves. Gyakorlatilag egy időben jelent meg az eredetivel a magyar – én kérdeztem a szerzőt az akkori Könyvfesztiválon. Egy kisteremben voltunk, alig páran. Aztán Pierre Anton, aki az életet értelmetlennek tartva egy fára költözött, felforgatta a világot. A regény már alapmű, film készült belőle, oktatási anyag. A szerző ősszel ismét ellátogat hozzánk. „Semminek sincs értelme. Ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Már tudjuk, mi jön ezután, és még mindig a hatása alá kerülünk. Újra kell olvasni. (Scolar)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)