Czigány Zoltán: Csoda és Kósza legrégebbi kalandjai

  • - sisso -
  • 2011. december 25.

Könyv

Más szomorúság nincs is a kötetben, csak a tény, hogy fiatal szerzője elhunyt. Mert az ő iróniával telített optimizmusa és a két politikailag korrekt ló vicces párbeszédei (Hacsek és Sajó nyolc lábon) bárkit felvillanyoznak, beteg gyereket, közös felügyeletért küzdő apukát, őrületbe kergetett anyukát. Sőt, a lokálpatrióta gödöllői pacik történetei terápiásan hatnak arra is, aki csak úgy bénázik, mintha szerencsétlen gegek sorozata volna az élete. Györgyi néni és Sajó bácsi tanyáján, a főváros közelében is számos olyan izgalmas dolog zajlik, mint a híradókban (rendőrök szerencsétlenkedése; szélhámosok, csalók próbálkozásai; pénzéhes, lelkiismeretlen állatorvosok sáskajárása), amit mi a hétköznapjainkban nem gondolunk viccesnek. A mesében mégis humoros színezetet kapnak, ahogy az okos Csoda és a nagy igazságérzettel rendelkező csavargó Kósza elviselik, megoldják ezeket. A bosszú tematikában hívők sem fognak csalódni, mert a gonosz szándék itt önmaga paródiájába fulladva lakol. A két, véletlenül egymás mellé került ló mint két kényszertestvér tulajdonképpen egymást és állattartóit (szüleit) neveli fel a kalandok során, amelyeket mindig nyihogás zár, ha véletlenül nem jönnénk rá, hogy jó a vége amúgy is. A szerző üzenete egyértelmű: mindig nézd az élet napos oldalát, és nyihogj. Baranyai András szinte karikatúrának tűnő, vidám rajzai is ezt húzzák alá. A végén a két ló boldogan szalad egy papírsárkánnyal, amelyen a felirat: folyt. köv. Még ezt is elhisszük nekik az esti derengésben.

Pozsonyi Pagony, 2011, 96 oldal, 2650 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.