Könyv

Dániel András: És most elmondom, hogyan lifteztem

Könyv

Gyerekként az ember folyton világgá megy. (Van, hogy felnőttként is.) Ki az, aki nem pakolta össze kedvenc játékait kis bőröndjébe, hogy az éppen aktuális világfájdalom miatt, vagy csak puszta kalandvágyból nekivágjon az ismeretlennek? Hősünk az óvodából lép le kispárnájával, mert úgy érzi, megtanult mindent, amit ott lehetett. Az élelmes kisfiú munkát keres, hogy pénze legyen, így liftes fiúnak áll. Dániel András csodás, a részletekben lényeget rejtő, kicsit groteszk, humoros szövege és illusztrációja egy kalandos, zsúfolt, felfelé tartó liftút történetét meséli el. A Le Pattant hotel apraja-nagyja ki- és beszáll a „lovagkorból itt maradt faláda” és a „csupafém, csupaüveg kasztni” közötti tetszetős felvonóba. A böngészőnek is simán beillő képeskönyv belső sztorikat vagy épp a mesében elbeszélt mesét is rejt, történetesen a fura nevű bolygón élő zöldbabokról. Az elforgatással „működő” mesekönyv az ovis játszószőnyeg perspektívájából jó kis felhőtaxizásba torkollik a jövőben, vagy nem e világon, ki tudja. Csinált már ilyet más kötetében is Dániel András, így keresték Jakabot az ágy alatt, de Kicsibácsi és Kicsinéni is játszott már a sötéttel elalvást segítő satírozás vagy a sötétlő lámpa formájában – van, akinek ez a mindent lehet jellegű szabálytalanság eléggé bejön. A paradigmaváltó liftélmény arra is kiváló példa, hogy nem minden történettel jár feltétlenül tanulság vagy életbölcsesség, és ez egyáltalán nem baj, sőt.

Pozsonyi Pagony Kft., 2017, 64 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.