Könyv

Dániel András: És most elmondom, hogyan lifteztem

Könyv

Gyerekként az ember folyton világgá megy. (Van, hogy felnőttként is.) Ki az, aki nem pakolta össze kedvenc játékait kis bőröndjébe, hogy az éppen aktuális világfájdalom miatt, vagy csak puszta kalandvágyból nekivágjon az ismeretlennek? Hősünk az óvodából lép le kispárnájával, mert úgy érzi, megtanult mindent, amit ott lehetett. Az élelmes kisfiú munkát keres, hogy pénze legyen, így liftes fiúnak áll. Dániel András csodás, a részletekben lényeget rejtő, kicsit groteszk, humoros szövege és illusztrációja egy kalandos, zsúfolt, felfelé tartó liftút történetét meséli el. A Le Pattant hotel apraja-nagyja ki- és beszáll a „lovagkorból itt maradt faláda” és a „csupafém, csupaüveg kasztni” közötti tetszetős felvonóba. A böngészőnek is simán beillő képeskönyv belső sztorikat vagy épp a mesében elbeszélt mesét is rejt, történetesen a fura nevű bolygón élő zöldbabokról. Az elforgatással „működő” mesekönyv az ovis játszószőnyeg perspektívájából jó kis felhőtaxizásba torkollik a jövőben, vagy nem e világon, ki tudja. Csinált már ilyet más kötetében is Dániel András, így keresték Jakabot az ágy alatt, de Kicsibácsi és Kicsinéni is játszott már a sötéttel elalvást segítő satírozás vagy a sötétlő lámpa formájában – van, akinek ez a mindent lehet jellegű szabálytalanság eléggé bejön. A paradigmaváltó liftélmény arra is kiváló példa, hogy nem minden történettel jár feltétlenül tanulság vagy életbölcsesség, és ez egyáltalán nem baj, sőt.

Pozsonyi Pagony Kft., 2017, 64 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.