Könyv

Dányádi Sára: Belvárosi növényvilág

Könyv

A repedezett aszfalt, a térkövek rései közt megbújó gaz vagy a dézsás fák, vályú- és kandelábervirágok, bérházak balkonjának zöldje, a teraszos növények éppúgy alakítják a városi zöld környezetet, mint például a parkok. Legyen szó a pásztortáskáról (Capsella bursa-pastoris), a büdöskéről (Tagetes erecta), a páfrányfenyőről (Ginkgo biloba) vagy épp a leanderről (Nerium oleander). Dányádi Sára művészeti projektnek indult könyve (különösen szép könyvről van szó, indigókék illusztrációja egyszerűen csodás) a szűkös, épp ezért már-már különlegesnek ható városi flóra határozója. A klasszikus búvár zsebkönyvek analógiája szerinti urbánus variáció lényegre törő, komoly szakirodalmat megmozgató, információdús mű. A növények legfőbb jellemzőin túl a hagyományainkban, kultúránkban betöltött szerepüket hangsúlyozza, esetenként történelmi múltjukról mesél, vagyis növényi legendáriumként is funkcionál, és persze tanít is. A legjellemzőbb, legismertebb, részben tárgyiasított fajokat emeli ki, a közkedvelt fafajtákról pedig épp oly részletességgel ír, mint a dísznövényekről vagy a pionír, a közvélekedés szerint egész egyszerűen csak gyomoknak titulált növényekről, melyektől oly gyakran igyekszünk megtisztítani a környezetünket. A tervezett és természetes zöld elemek alkotta városi flórauniverzumban kalauzolva a szerző már-már új perspektívát kínál élőhelyünk megfigyeléséhez.

Corvina, 2019, 93 oldal, 1990 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?