Könyv

Dányádi Sára: Belvárosi növényvilág

Könyv

A repedezett aszfalt, a térkövek rései közt megbújó gaz vagy a dézsás fák, vályú- és kandelábervirágok, bérházak balkonjának zöldje, a teraszos növények éppúgy alakítják a városi zöld környezetet, mint például a parkok. Legyen szó a pásztortáskáról (Capsella bursa-pastoris), a büdöskéről (Tagetes erecta), a páfrányfenyőről (Ginkgo biloba) vagy épp a leanderről (Nerium oleander). Dányádi Sára művészeti projektnek indult könyve (különösen szép könyvről van szó, indigókék illusztrációja egyszerűen csodás) a szűkös, épp ezért már-már különlegesnek ható városi flóra határozója. A klasszikus búvár zsebkönyvek analógiája szerinti urbánus variáció lényegre törő, komoly szakirodalmat megmozgató, információdús mű. A növények legfőbb jellemzőin túl a hagyományainkban, kultúránkban betöltött szerepüket hangsúlyozza, esetenként történelmi múltjukról mesél, vagyis növényi legendáriumként is funkcionál, és persze tanít is. A legjellemzőbb, legismertebb, részben tárgyiasított fajokat emeli ki, a közkedvelt fafajtákról pedig épp oly részletességgel ír, mint a dísznövényekről vagy a pionír, a közvélekedés szerint egész egyszerűen csak gyomoknak titulált növényekről, melyektől oly gyakran igyekszünk megtisztítani a környezetünket. A tervezett és természetes zöld elemek alkotta városi flórauniverzumban kalauzolva a szerző már-már új perspektívát kínál élőhelyünk megfigyeléséhez.

Corvina, 2019, 93 oldal, 1990 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.