Könyv

Dragomán György: Jég

Könyv

Kevés felnőtteknek szóló képeskönyv jelenik meg a magyar könyvpiacon. Mondhatni hiánycikk a műfaj. Dragomán György rövid, töredékes története, melyet Turi Lilla rajzai illusztrálnak, háborúról, utazásról és hazatérésről szól. Egy szír zenész – nem meghatározott helyen és időben – arról beszél a tiszteletére rendezett fogadáson, hogy mi történik a hazájában, nem tudja, mi lesz, s már nem is számolja, mikor és hányan halnak meg, nem is lehet. Az ő családja is érintett a veszteségben, és nem, vegyi fegyvert még nem vetettek be, de ki tudja…

Evidens, egy képeskönyvet nem úgy kell olvasni, mint egy regényt, verseskötetet vagy novellák sorát. Egy könyv értékét meg nyilván nem az határozza meg, milyen hosszan kell vagy lehet olvasni, úgymond mennyi ideig tart ki. Az etűd jellegű sztori a határozott stílusú grafikus hangsúlyai és értelmezése által jelenítődik meg, szinte látomásszerűen. Képei vázlatos stílusából adódóan elnagyoltaknak tűnnek, de esetenként igen részletezők. Turi bátran él minimalista eszközökkel, így egy csepp lime éppúgy elfér egy egész oldalon önmagában, szöveg nélkül, mint ahogy egy meghatározó szó vagy mondat felnagyítása vagy egy túl közeli arcrészlet is. Egyértelmű, hogy itt a szöveg kép nélkül aligha állja meg a helyét, míg a rajzok szavak nélkül is beszédesek. Valójában persze a kettő szimbiózisa nyújtja a maradandó élményt. Alig érünk a történet és a képek végére, már kezdhetjük is az elejéről lapozni, olyan vonzó és magával ragadó e könyvtárgy vizualitása.

Magvető, 2019, 32 oldal, 2999 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.