Digitális filmforgalmazás: Mozitöltelékek kalandjai

  • Orosz Ágnes
  • 2000. február 17.

Könyv

Egy film sem kapott annyi sajtót az idei Sundance-en, mint a filmforgalmazás forradalmasítását hirdető website-ok, amik ez alkalomból standjaikkal teljes hosszában kisajátították Park City főutcáját. Az elv igen egyszerű: a cég honlapjára a készítők ingyen feltetethetik, a nézők pedig ugyanígy letölthetik a filmet. Még az sincs kizárva, hogy végül egy igazi forgalmazó is ráharap, a .com-ok közül az Atomfilms mindemellett maga vállalja a szó eredeti értelmében vett forgalmazást. Rövidfilmek egyelőre előnyben, de sokan úgy vélik, nem sok kell már hozzá, hogy a filmiparban is teret nyerjen egy MP3-hoz hasonlatos szisztéma.
Egy film sem kapott annyi sajtót az idei Sundance-en, mint a filmforgalmazás forradalmasítását hirdető website-ok, amik ez alkalomból standjaikkal teljes hosszában kisajátították Park City főutcáját. Az elv igen egyszerű: a cég honlapjára a készítők ingyen feltetethetik, a nézők pedig ugyanígy letölthetik a filmet. Még az sincs kizárva, hogy végül egy igazi forgalmazó is ráharap, a .com-ok közül az Atomfilms mindemellett maga vállalja a szó eredeti értelmében vett forgalmazást. Rövidfilmek egyelőre előnyben, de sokan úgy vélik, nem sok kell már hozzá, hogy a filmiparban is teret nyerjen egy MP3-hoz hasonlatos szisztéma.

Ha a független film piaci epicentrumának tartott Sundance-t nézzük, ahol erősen közepes filmek jogai is váltak már heves licitálások tárgyává, minőségtől függetlenül mégis rengeteg végezte ezután egy országos videotéka-lánc egyik eldugott polcán, minimális reklám nélkül. A rövidfilmek készítői pedig egy szerződésnél nem sokszor jutnak tovább, hosszabb forgatókönyveiknek ritkán szavaz bizalmat ugyanaz a cég. A forgalmazó kiküszöbölése valószínűleg nem sok független filmes szívét fájdítaná, ám egyelőre többségben vannak azok, akik az online forgalmazással még kevesebb esélyét látják, hogy filmjük eljusson a célközönségéhez. Annak ellenére, hogy

a dolgok jelenlegi állása

szerint egy-egy rövidfilm letöltéséhez már elég, ha valaki rendelkezik a böngészők legalább 4.0-s változatával és egy hangkártyával, a szükséges lejátszóprogram viszont a site-okra helyezett linken keresztül letölthető. A változó és helyenként igencsak kifogásolható minőségen túl a filmkészítők másik fő aggálya, hogy máris nagyon sokan vannak, és így igen esetlegessé válik filmjük és a közönség találkozása, nem beszélve a még ennél is szűkebb célközönségről. Persze minden site-on van kereső, bár a Reelplaynél csak meglehetősen száraz paraméterek betáplálásával kellene eligazodnunk (műfaj, költségvetés, célkorosztály stb.), de sokszor még a leghétköznapibb kombinációk se adnak ki semmit, és hát ez így valóban elég unalmas. Az iFilmnél legalább közölnek egy-egy húszas listát a letöltések száma és a visszajelzések alapján rangsorolva. Például Xantus János (A Morel fiú) szerint így még mindig sanszosabb, no meg kényelmesebb új dolgokat felfedezni, mint ha az embernek minden kis fesztiválra el kellene utaznia, ahol ezeket a filmeket esetleg vetítenék. A ReelUniverse egyelőre előszelektálással próbálja kiküszöbölni a problémát, ami meg ugye valahol elvesz az egész lényegéből. ´k főleg nem rövidfilmek előzeteseinek közzétételével foglalkoznak (az előbbi kettő is-is), és az alapötlet az, hogy a nézők ezek alapján közvetlenül a készítőtől rendelhessék meg a filmet, a site pedig még részesedésre sem tart igényt. Nem így a kizárólag negyven percnél rövidebb munkákkal foglalkozó Atomfilms, ahol a százalék megállapítása egyébként egyéni alkufolyamat eredménye. Mégsem véletlen, hogy a legtöbb címet ők tudhatják magukénak, köztük Oscar- és Sundance-díjas rövidfilmeket, Bill Plympton-animációkat vagy híres színészek rendezői próbálkozásait. Azt természetesen

minden site kiköti,

hogy csak olyan filmeket fogadnak el, melynek joga a rendező saját tulajdonában van, ám az Atomfilms szolgáltatásait igénybe venni egyben azt is jelenti, hogy a szerződés ideje alatt a készítő maga sem adhatja el senki másnak. Ha pedig él a mindenkinek felkínált részvényessé válás lehetőségével, akkor ez az időtartam hét év. Rövidfilmekről lévén szó, ez még nem lenne olyan szörnyű nagy áldozat, ha figyelembe vesszük, hogy a mozikon kívül (ahol a rövidfilmek eddig is nagy ritkán lehettek legfeljebb kísérőfilmek) a tradicionális média minden területén értékesítenek (HBO, Sundance Channel, légitársaságok, illetve a legnépszerűbb darabokat válogatásban kiadják videón és DVD-n), és persze online is (Reel.com, Infoseek, Entertaindom). Egy megkérdezett fiatal filmes viszont rámutat, hogy ez az eljárás gyakran áruvá degradálja a filmet, és teljesen elidegeníti az alkotótól. Bár nem angol nyelvű filmeket is elfogadnak, amennyiben a készítő már feliratoztatta, a többé-kevésbé mindenki számára ismert hazai forgalmazási viszonyok ellenére a hazai rendezők nagy része hasonló okokból vonakodik, hogy beszálljon, bár kevesen utasítják el eleve. A főiskolán sem tekintik komoly alternatívának, mondta Zsombolyai János tanulmányi vezető, bár az iskola a maga részéről a szükséges felszerelés beszerzésével igyekszik a feltételeket biztosítani a direkt ebbe a médiumba szánt filmek elkészítéséhez. Xantus is egyetért, hogy a dolog csak olyan filmekkel válik majd igazán érdekessé, amelyek máshol nem is érvényesülnének. Azokról a digitálisan forgatott,

többnyire interaktív

filmekről van szó, amivel ő is a hamarosan bemutatandó Se kép, se hang című filmjében és a Dogma csapattól kezdve Mike Figgisig (Timecode2000) egyre többen próbálkoznak, és amilyeneket egyelőre a Bitscreen site-ján lehet látni. "Másrészt pedig igaz ugyan, hogy elvileg hamarosan már egy 2-2000 dolláros kamera és PC segítségével a nagyközönség elé léphetsz, de ez az egész még sokáig sokkal jobban fogja izgatni a készítőket, mint a nézőket."

Akik közül a bedrótozott érdeklődőknek a kérdéses site-ok egyenlőre olyanok, mint egy látszólag végtelen, házhoz szállított ingyenes filmfesztivál (már van ilyen hivatalosan is), és ez sem semmi. Magától értetődő, hogy mi csak nyernénk, ha ilyen site-okon találna otthonra minden, aminek a nem virtuális forgalmazása a valós világban egyszerűen nem kifizetődő, legyen az egy kultikussá vált reklám, zenés videó, rendezők életműve vagy nagy rendezők ifjúkori rémtettei.

Orosz Ágnes

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?