Munkabeszámolók és értekezleti anyagok, üdültetési és egészségügyi adatok, felsőbb direktívák és munkahelyi panaszok - egy szocialista nagyüzem eleven, érzékletessé rekonstruált élete Tabajdi Gábor új kötetében. A belsőreakció-elhárítás Kádár-kori történetét áttekintő munkáról szólván talán hűvös dicséretnek tűnhet ezzel a méltatással indítani a könyvismertetést, ám a látszat csalóka. Merthogy a politikai és gazdasági rendszerváltás egyik történettudományi vesztese mindmáig a cégfelszámolási és privatizálási hullámokat és az ezekkel járó iratpusztulást olyannyira megszenvedő üzemtörténet. Titkosrendőrség ide, ügynökügyek oda, a III/III., s tágabban a III-as főcsoportfőnökség szervezettörténeti krónikája tömérdek idevágó új információval, az irányítás és a - sokszor bürokratikusan önigazoló, sőt egyenesen parkinsoni - döntési mechanizmusok körvonalazásával szolgál, hála az e területre összpontosuló történészi részkutatások seregének. Mert ha első tekintetre egy-egy párt-alapszervezeti taggyűlés, létszámcsökkentési határozat vagy épp főcsoport-főnökségi sportnap nem is annyira izgalmas téma, mint a titkos nyomozások egyike-másika, azért a létezett szocializmus belvilágáról az előbbiek is sok mindent elárulnak.
A III/III. munkatársai persze nem lent fontak vagy vagont gyártottak; az állambiztonság 1963-ban kiadott ügyrendjében a csoportfőnökség feladata így hangzott: "A Magyar Népköztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjének megdöntésére vagy gyengítésére törő belső ellenséges elemek tevékenységét felderíti és megszakítja [...]. Tevékenységét a belső ellenséges elemek fő gócainak felkutatására és kapcsolatainak megállapítására összpontosítja. Feladata, lehetősége szerint, eszközeivel a politikai bűncselekmények elkövetésének megelőzése, az ellenséges erők bomlasztása, elszigetelése, és a megtévedt elemek leválasztása. Elősegíti a volt ellenséges elemek jelenleg lojális magatartást tanúsító tagjainak beilleszkedését társadalmi rendünkbe." A cégnek abban a rugalmasnak és dialektikusnak elképzelt politikában kellett folyamatosan helyet találnia és megfelelnie, amelynek két szélső pontját a rendszer névadójának megnyilatkozásaiból könnyen formulázhatjuk. "Hát valakiket be köll csukni időnként. [...] Neki is jobb, nekünk is jobb. Mindenki okosodik." - kedélyeskedett az első titkár egy 1968-as (harisnya)gyárlátogatás során, hogy aztán 1974-es belügyminisztériumi beszédében, melyet a kötet is idéz, így intse a szavait hallgató parancsnokokat: "...a belügyi munka mértéke nem az, hogy mennyi ember ül a börtönben".
Ebben a három évtizedes, egyszerre merev és mégis változékony képletben, a belügyi garnitúrát jól ismerő, felhasználó, de azzal szemben egy kicsit mindig bizalmatlan kádári hatalomgyakorlás világában rendkívüli feladatokkal és elvárásokkal került szembe a III/III-as csoportfőnökség, amelynek vezetői közül ezért csak igen kevesen tudtak olyan megingás nélküli karriert befutni, mint az oly sokat emlegetett Harangozó Szilveszter. A Tabajdi által a kötet mellékleteiben elősorolt életrajzok ilyesformán a korszak káderpolitikai praxisát felülmúló hullámmozgást, előléptetési és áthelyezési gyakorlatot sejtetnek.
A merev és mégis változékony képlet az ellenségkép átalakulásán, az aktuális ellenségek kiválasztásában is jól felismerhető a forrásokat éves bontásban göngyölítő kötet lapjain. A horthysta korifeusok, főpapok és az ötvenhatban aktivizálódó kisgazdák helyébe idővel új csoportok kerültek: népiesek, katolikus bázisközösségek, vélt maoisták, avantgárd művészek, rakoncátlan filozófusok és a talán legrettegettebb társaság - a fiatalok. A III/III. gazdag és pártszerű belső élete mellett az e csoportok ellen megindított titkos nyomozások, ügynöki tevékenységek és adminisztratív fellépések gazdag áttekintését kínálja most a terület részkutatásait tömören, de informatívan egymás mellé rendező Tabajdi, s ennek eredményeképpen a krónika nem csupán gusztusos, mutatós és - ne szégyelljük a jelzőt! - szórakoztató kötetet ad ki, de a korszak titkos történetén keresztül az ismertnek tudott nyilvános folyamatok újraértelmezésében is a kezünkre jár. Kézikönyv a javából.
Jaffa Kiadó, 2013, 464 oldal, 3490 Ft
