Könyv

Egy az egyben

Tabajdi Gábor: A III/III. krónikája

Könyv

Munkabeszámolók és értekezleti anyagok, üdültetési és egészségügyi adatok, felsőbb direktívák és munkahelyi panaszok - egy szocialista nagyüzem eleven, érzékletessé rekonstruált élete Tabajdi Gábor új kötetében. A belsőreakció-elhárítás Kádár-kori történetét áttekintő munkáról szólván talán hűvös dicséretnek tűnhet ezzel a méltatással indítani a könyvismertetést, ám a látszat csalóka. Merthogy a politikai és gazdasági rendszerváltás egyik történettudományi vesztese mindmáig a cégfelszámolási és privatizálási hullámokat és az ezekkel járó iratpusztulást olyannyira megszenvedő üzemtörténet. Titkosrendőrség ide, ügynökügyek oda, a III/III., s tágabban a III-as főcsoportfőnökség szervezettörténeti krónikája tömérdek idevágó új információval, az irányítás és a - sokszor bürokratikusan önigazoló, sőt egyenesen parkinsoni - döntési mechanizmusok körvonalazásával szolgál, hála az e területre összpontosuló történészi részkutatások seregének. Mert ha első tekintetre egy-egy párt-alapszervezeti taggyűlés, létszámcsökkentési határozat vagy épp főcsoport-főnökségi sportnap nem is annyira izgalmas téma, mint a titkos nyomozások egyike-másika, azért a létezett szocializmus belvilágáról az előbbiek is sok mindent elárulnak.

A III/III. munkatársai persze nem lent fontak vagy vagont gyártottak; az állambiztonság 1963-ban kiadott ügyrendjében a csoportfőnökség feladata így hangzott: "A Magyar Népköztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjének megdöntésére vagy gyengítésére törő belső ellenséges elemek tevékenységét felderíti és megszakítja [...]. Tevékenységét a belső ellenséges elemek fő gócainak felkutatására és kapcsolatainak megállapítására összpontosítja. Feladata, lehetősége szerint, eszközeivel a politikai bűncselekmények elkövetésének megelőzése, az ellenséges erők bomlasztása, elszigetelése, és a megtévedt elemek leválasztása. Elősegíti a volt ellenséges elemek jelenleg lojális magatartást tanúsító tagjainak beilleszkedését társadalmi rendünkbe." A cégnek abban a rugalmasnak és dialektikusnak elképzelt politikában kellett folyamatosan helyet találnia és megfelelnie, amelynek két szélső pontját a rendszer névadójának megnyilatkozásaiból könnyen formulázhatjuk. "Hát valakiket be köll csukni időnként. [...] Neki is jobb, nekünk is jobb. Mindenki okosodik." - kedélyeskedett az első titkár egy 1968-as (harisnya)gyárlátogatás során, hogy aztán 1974-es belügyminisztériumi beszédében, melyet a kötet is idéz, így intse a szavait hallgató parancsnokokat: "...a belügyi munka mértéke nem az, hogy mennyi ember ül a börtönben".

Ebben a három évtizedes, egyszerre merev és mégis változékony képletben, a belügyi garnitúrát jól ismerő, felhasználó, de azzal szemben egy kicsit mindig bizalmatlan kádári hatalomgyakorlás világában rendkívüli feladatokkal és elvárásokkal került szembe a III/III-as csoportfőnökség, amelynek vezetői közül ezért csak igen kevesen tudtak olyan megingás nélküli karriert befutni, mint az oly sokat emlegetett Harangozó Szilveszter. A Tabajdi által a kötet mellékleteiben elősorolt életrajzok ilyesformán a korszak káderpolitikai praxisát felülmúló hullámmozgást, előléptetési és áthelyezési gyakorlatot sejtetnek.

A merev és mégis változékony képlet az ellenségkép átalakulásán, az aktuális ellenségek kiválasztásában is jól felismerhető a forrásokat éves bontásban göngyölítő kötet lapjain. A horthysta korifeusok, főpapok és az ötvenhatban aktivizálódó kisgazdák helyébe idővel új csoportok kerültek: népiesek, katolikus bázisközösségek, vélt maoisták, avantgárd művészek, rakoncátlan filozófusok és a talán legrettegettebb társaság - a fiatalok. A III/III. gazdag és pártszerű belső élete mellett az e csoportok ellen megindított titkos nyomozások, ügynöki tevékenységek és adminisztratív fellépések gazdag áttekintését kínálja most a terület részkutatásait tömören, de informatívan egymás mellé rendező Tabajdi, s ennek eredményeképpen a krónika nem csupán gusztusos, mutatós és - ne szégyelljük a jelzőt! - szórakoztató kötetet ad ki, de a korszak titkos történetén keresztül az ismertnek tudott nyilvános folyamatok újraértelmezésében is a kezünkre jár. Kézikönyv a javából.

Jaffa Kiadó, 2013, 464 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.