Könyv

Szil Ágnes: Tangram

  • Szöllősi Barnabás
  • 2013. október 19.

Könyv

A Mr. Sale öltönyüzlet és a József Attila Kör által közösen alapított JAKkendő-díj - melynek új pályázatát nemrég írták ki - első nyertesének kötetét minőségi látleletnek is tekinthetjük a fiatal magyar próza helyzetéről.

A Tangram Szil Ágnes szépirodalmi debütációja; fordításai és esszéi már jelentek meg könyv alakban is.

A néhol csak egyetlen hosszabb mondatból álló, máshol két-három oldalas szövegeket a férfi- és párkapcsolat-tematika tartja össze. Legyen szó akár családról, egyetemről, munkáról, művészetről, szórakozásról, mindent a magány és a másikban való feloldódás lehetősége szempontjából láttat a szerző. Címek helyett számok és kezdőszavak alapján azonosíthatjuk be a 87 variatív írást: van itt női és férfi narrátor, omnipotens elbeszélő és esszencialista, keleties meditatív bölcsesség is, különböző történelmi, irodalmi, mitológiai, közelmúltbeli és jelenkori terekbe helyezve az apró történeteket.

Szil Ágnes prózaírói tehetsége leginkább a rendkívül sűrű mondatokban ("A magáévá tenne, de én a sajátom akarok maradni.") és a láttatóan tömör kifejezésekben ("belebújt szöszgöbös, pici kabátjába") mutatkozik meg, melyek mindegyikére jellemző egyfajta éles női tekintet és már-már kegyetlen igazmondási vágy ("Az eszével tudja, hogy nő vagy, a hormonjaival érzékeli, ugyanakkor zavaróan nem vagy az anyja.").

Ami a rövid szövegek előnyére, az a kötet hátrányára válik: a díjon kívül szinte semmi apropót nem találni, ami indokolhatná ezen írások egy könyvben való megjelenését. Érdemesebb lett volna ciklusokra bontani az anyagot; jelen állapotában ugyanis egy szárnypróbálgató író "összegyűjtött műveinek" benyomását kelti. Hiába a sok minőségi mondat, ha a fokozatosan épülő szövegkohézió sokszor még oldalakon át sem tart ki, nemhogy egy egész kötetet meg tudna tölteni. S talán ez az, amit nemcsak róla, hanem a legtöbb fiatal prózaíróról is elmondhatnánk.

JAK, 2013, 135 oldal, 2400 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.