Könyv

Elmore Leonard: Dinamit

  • - kg -
  • 2013. június 9.

Könyv

Magától Elmore-tól tudjuk, mit rühell szívből, igazán: a háttértörténeteket és az időjárást. A 88-as Dinamit (eredetiben: Freaky Deaky) valóban nem tartalmaz hosszú passzusokat a detroiti időjárási viszonyokról (Detroit az Leonardnak, mint New York Woody Allennek), de a háttértörténetek terén azért Leonardot sem mondanánk ártatlannak.
false

Alvilági szereplői hosszan ecsetelik, milyen jó móka volt fiatal anarchistaként bombákat robbantgatni - na ja, a közös múlt - a Weather Underground, a Fekete Párducok és a kései hatvanas évek -, melyhez képest a közös jelen - a kései nyolcvanasok - inkább a pénzszerzésről szól. Azok dinamit általi megkopasztásáról, akik a párost börtönbe juttatták. Kényelmes megoldás, hogy a bombázókkal párhuzamosan Leonard egy épp leszerelő bomba-szakértőt is felléptet - azt a fajta öntörvényű zsarut, akit az 50-100. oldal között (filmben a 7. perc tájékán) fel szoktak függeszteni.

Eléggé megkésett lenne a 87 éves szerzőt azzal betámadni, hogy milyen szégyentelenül a ponyvasémákra jár a tolla; persze hogy arra jár, miközben olyan természetességgel beszélteti szereplőit, hogy a napnál is világosabb, miért épp egy Leonard-puhafedelűt emelt el a kis Tarantino enyves kezű fiatalként. A Dinamit úgy olvastatja magát, mint egy kilencvenes évekbeli Tarantino-mozi regényesített változata, noha tudjuk jól, hogy ki a tyúk és ki a tojás ebben a sztoriban. A Dinamitban mindenesetre van egy remek szerep Samuel L. Jacksonnak - kár, hogy tavaly már jól elbarmolták a filmváltozatot.

Fordította: Totth Benedek. Jaffa Kiadó, 2013, 283 oldal, 2940 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.