Könyv

Elmore Leonard: Dinamit

  • - kg -
  • 2013. június 9.

Könyv

Magától Elmore-tól tudjuk, mit rühell szívből, igazán: a háttértörténeteket és az időjárást. A 88-as Dinamit (eredetiben: Freaky Deaky) valóban nem tartalmaz hosszú passzusokat a detroiti időjárási viszonyokról (Detroit az Leonardnak, mint New York Woody Allennek), de a háttértörténetek terén azért Leonardot sem mondanánk ártatlannak.
false

Alvilági szereplői hosszan ecsetelik, milyen jó móka volt fiatal anarchistaként bombákat robbantgatni - na ja, a közös múlt - a Weather Underground, a Fekete Párducok és a kései hatvanas évek -, melyhez képest a közös jelen - a kései nyolcvanasok - inkább a pénzszerzésről szól. Azok dinamit általi megkopasztásáról, akik a párost börtönbe juttatták. Kényelmes megoldás, hogy a bombázókkal párhuzamosan Leonard egy épp leszerelő bomba-szakértőt is felléptet - azt a fajta öntörvényű zsarut, akit az 50-100. oldal között (filmben a 7. perc tájékán) fel szoktak függeszteni.

Eléggé megkésett lenne a 87 éves szerzőt azzal betámadni, hogy milyen szégyentelenül a ponyvasémákra jár a tolla; persze hogy arra jár, miközben olyan természetességgel beszélteti szereplőit, hogy a napnál is világosabb, miért épp egy Leonard-puhafedelűt emelt el a kis Tarantino enyves kezű fiatalként. A Dinamit úgy olvastatja magát, mint egy kilencvenes évekbeli Tarantino-mozi regényesített változata, noha tudjuk jól, hogy ki a tyúk és ki a tojás ebben a sztoriban. A Dinamitban mindenesetre van egy remek szerep Samuel L. Jacksonnak - kár, hogy tavaly már jól elbarmolták a filmváltozatot.

Fordította: Totth Benedek. Jaffa Kiadó, 2013, 283 oldal, 2940 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.