Könyv

Volt egyszer egy kegyetlen madarász - Lechnek hívták -, aki szerelme hosszú távolléte felett érzett haragját különös módon próbálta csillapítani. Kiválasztotta egyik erős madarát, s jó alaposan a csuklójához kötötte, majd különböző színű festékeket vett elő, s hosszasan bíbelődött a színek kikeverésével. Mikor megtalálta az ideális árnyalatokat, aprólékosan összemázolta a hangosan "jajveszékelő" madarat.

Körmendi János igazán jól tudta, hogy "nincs kis szerep". Pár mondatos epizódszerepek, lesajnált villámtréfák és vérbő bohózati karakteralakítások igazolták magas színészi rangját, s általa a színpadi lét egyik vastörvényét: a színpadon mindenkor az győz, aki birtokába veszi a nézők teljes figyelmét. Hát ő nem volt rest erre!

A címet a Nyugatban enyhe negatív felhanggal aggatja Ambrus Zoltán Maeterlinckre egy plágiumügy kapcsán 1910-ben. Az áldozat, Paul Heyse ugyanabban az évben irodalmi Nobel-díjat kap. A gaz plagizátor egy év múlva.

Hogy valami van a pécsi levegőben, azt már a kilencvenes években is sejtettük, de most már egészen biztosak vagyunk benne. A közelmúltban egyre több figyelemre méltó előadó és zenekar tűnt fel a baranyai megyeszékhely vonzáskörzetében az egy szál akusztikus gitáros dalszerző lánytól a nu-dzsessz formáción át az újgenerációs rockzenekarig. Amikor a pécsi könnyűzenei életről szólunk, nemcsak "a vidék" legerősebb zenei bástyájáról beszélhetünk, hanem egy előremutató, az egyéb zenei csomópontokat is erős új impulzusokkal ellátó központról. Egyes vélemények szerint Pécs a magyar Liverpool - ami, ha masszív túlzás is, azért nem teljes képtelenség.

Vámos Miklós könyve rossz. Másnak akar látszani, mint ami. Ezért aztán azt sem lehet tudni, hogy valójában mi. Így meg csak egy rossz könyv.

Ne szeress meg. Szeress. Úgy szeress, ahogy növekedsz vagy öregszel, ahogy a bogár bogár. Szeress, ahogy glóg tukompi litta-litta.

Tevékeny irodalmi mindenes volt, egyszersmind megtestesült anekdotafigura. Változatos és elegyes életműve szinte kegyeletsértő gyorsasággal merült feledésbe, ám jellegzetes alakja máig emlékezetes. Õ volt a közkedvelt, korpulens Gráci, a megrögzött hipochonder, akinek méltatlanul rövid élet jutott.

December 6-án elment Szőllősy András Kossuth- és Széchenyi-díjas zeneszerző, zenetudós. Munkásságát és személyiségét - az aktuális történelmi szituációtól függetlenül - egyedülálló szakmai konszenzus övezte, páratlanul egységes és kiegyenlítetten magas színvonalú életművéről azonban a szélesebb közönségnek kevés fogalma volt.

Biciklivel kapcsolatban? - kérdezte. De Oroszország nem felel. Gyönyörűen szól a csengő, széllé változik és süvölt a darabokra hasított levegő, minden, ami csak a világon van, elmarad mögötte, és sanda tekintettel tér ki útjából a többi nép, a többi ország.

Dawkins Richárd brit etológus és evolúcióbiológus nevét és munkásságát sokan ismerik e honban - s nem is csoda, hiszen az utóbbi két évtizedben nem kevesebb, mint kilenc (!) könyvét adták ki magyarul, így azután lassan éppoly kedves ismerősünk lesz, mint Verne Gyula vagy May Károly. Sikerének titka viszonylag egyszerű: intellektuálisan hallatlanul izgalmas témákról ír, meglehetősen szórakoztató stílusban, ráadásul mondanivalója rendre kellően provokatív ahhoz, hogy vitát váltson ki, ami máris megelőlegezi a következő kötet sikerét.

Budden (1924-2007) az angol zenei szaktudomány, ismeretterjesztés, valamint az igényes komolyzenei rádiózás nagy egyénisége volt. Verdi operáiról háromkötetes monográfiát írt (1973, 1978, 1981), kutatási eredményeit az 1982-ben megjelent Verdi-életrajzban kivonatolta.

Finoman szólva is kiábrándítóak az idén magyarul megjelent Auster-könyvek: a tavasszal kiadott versgyűjtemény okozta csalódásról másutt szóltunk (Visszhang, 2007. november 22.), melyet aztán tovább fokozott az ősszel megjelent új regény.

Zöldlapályvölgyben, a Bűvös Tölgy falujában évszázadok óta harmóniában élnek együtt emberek, a Fény és a Sötétség boszorkái, valamint az utóbbiak csemetéire vigyázó tündérek. Az idillt a Sötétség Urának a támadásai veszélyeztetik: egy korábbit sikeresen hiúsított meg Fairy Oak népe, de a mostani kimenetele kétséges - legalábbis a kötet nyitva hagyja a kérdést.