Egy címkeolvasó feljegyzései - Hammer Ferenc: Fekete & fehér gyűjtemény(könyv)

  • Greff András
  • 2008. január 24.

Könyv

Január van, nem történik semmi sem, az éjszakák hosszúak és "feketék, mint a hollószárny", ám a nappalok sem jobbak, az utcákon csupán az átmeneti hóbuckák dagadoznak olykor optimistán, az emberek sohasem. De mi nem hiszünk azoknak se már, hisz' fejünkben zakatol a nyugtalanító tézismondat, miszerint a hó valójában tévedésszínű - állította Erdély Miklós, idézi Hammer Ferenc a címével ellentétesen roppant sokszínű új kötetében. Mely mi is volna valójában? Miszcellánia, mondja a szerző; százkilencven kihasított lap a lét végtelen fekete és fehér vetületeiből. Az elme (és a Google) asszociatív képességeinek emberes próbája.

Ám legyen, mindazonáltal Hammer könyve leginkább mégiscsak szépirodalom. S ugyan a Könyvesblogon a szerző jobbára külhoni előképekről vallott (mint amilyenek Borges vagy Pavic híres művei, no meg Flaubert-től a Bouvard és Pécuchet, "mely utóbbit sajnos még nem olvastam"), munkáját probléma nélkül lehetséges a posztmodern magyar próza szerves részének látni. A könyv szócikkein nem kígyózik keresztül egy többé-kevésbé egybefüggő történet, mégis odailleszthető abba a (nem túl hosszadalmas) sorba, amelyet a Temesi-féle Por és Az utolsó ablakzsiráf (Zilahy) képez, hovatovább az idézetekkel telizsúfolt kötet előre-hátra lapozgatásra noszogatja olvasóját, s erről rögvest eszünkbe juthat aÉ De hagyjuk a párhuzamokat. Azok, mint rendesen, csupán mérsékelten érdekesek. A tónus, a szemlélet az, ami figyelemre méltó.

A gyűjtemény szócikkeire a minőségek lendületes keveredése jellemző. Igaz ez az elrendezésükre (Flusser magvas fényképészeti elmélkedését szlengismertetés, a Krúdy-idézetet a Tom és Jerry vendégegere követi), a tartalmukra (humoros kis semmiségek mellett olyan zsongítóan gazdag, nagyregényszinopszisnak beillő tételek duzzadoznak, mint amilyen mondjuk a [18 fehér ló] c. futam) és a forrásaikra is (popkultúra és etimológia, antropológia és művészettörténet, nagy versek és az apró rögökkel hintett személyes emlékezet). Hammer mindjárt az elején jelzi, hogy célja finoman szólva nem a téma egzakt tudományos feldolgozása. A [Cenzúra] című cikkelyben imigyen szóla: "Az UrbanDictionary.com nevű amerikai szlengszótárban a white dragon (fehér sárkány) szócikkben annyira visszataszító dolog szerepel, hogy nem kerülhetett bele ebbe a gyűjteménybe." A diszciplináris béklyóktól megszabadult szerző egymástól látszólag fényévnyi távolságban lévő dolgok, tárgyak, események között létesít kapcsolatot - gondolták volna például, hogy lehetséges mindössze hét-nyolc mondattal logikusan eljutni a tej selymes fényétől a Gyűrűk ura Gollam figurájáig? Hammer kulcseszköze a humor, a lebírhatatlan irónia, amely alapvetően meghatározza előadásmódját és legfőképp az ismertetett tényanyaghoz fűzött kommentárjait ("Nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy amit leírtam, abból egy szót sem értettem" - kanyarintja egy szövevényes Talmud-elemzés végére).

Szellemes, de nem slendrián: feldolgozásmódjában, forráskezelésében Hammer precíz és szeriőz. Elvétések ugyanakkor akadnak: Mr. Gatto, a rajzolt gengsztermacska például a könyv állításával ellentétben nem fekete, hanem fehér kandúr, a híres Hepburn-film magyar címe pedig helyesen Álom luxuskivitelben. Ez persze, gondolhatják önök, nem fontos. Csakhogy a kötet univerzumában éppen a lényeges és a lényegtelen közötti különbség az, ami elporlad. Hammer számára minden egyaránt fontos, azaz voltaképpen semmi sem az. S ebben a relativizáló ténykedésben azért van valami mélyen elcsüggesztő. (Továbbá kevés a szex.)

Az elején egyébként lehet, hogy nem fogalmaztam helyesen. A Fekete & fehér gyűjteménynek talán mégis van története, méghozzá olyan, ami az emberi mániákusság elbűvölő voltáról beszél: "Családunk ruhatárának átvizsgálása után arra az eredményre jutottam, hogy a ruhacímek valamiért az írott szöveg benyomását akarják kelteni, ugyanis a 317 címke közül 155 fehér színű volt, többnyire fekete felirattal." Hammer könyve a [Fekete arany] c. bejegyzéssel véget ér, de mi látván látjuk, ahogy a nyughatatlan szerző jár-kel a világban, sosem pihen, az elébe kerülő embernyakakon most is fáradhatatlanul vizsgálja a ruhacímkéket.

Kalligram, 2007, 240 oldal, 2400 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.