Képregény

EpicLine 1. szám

  • Baski Sándor
  • 2013. november 17.

Könyv

Nehéz elhinni, de tény: rendszeresen megjelenő, kizárólag magyar alkotók műveit bemutató képregény-antológia mind ez idáig nem létezett. A korábban a Narancs hasábjain is méltatott Random megfelelt ugyan a kritériumok többségének, de nyomtatásban nem adták ki, ráadásul mindössze három számot ért meg.

Az EpicLine alkotói ennél hosszabb távra terveznek: reményeik szerint a havonta megjelenő, újságosoknál is kapható magazin hosszú évekig fogja boldogítani a műfaj hazai rajongóit. A távlati célok még ennél is merészebbek: az antológia missziója, hogy kitörjön a képregénygettóból, a szélesebb közönséget is meghódítsa, és utat nyisson a hasonló kiadványok számára.

Azzal semmiképp sem lehet az első számot vádolni, hogy nem elég populáris. Rögtön egy magyar szuperhőstörténettel nyitunk; az 1890-es évek Budapestjén játszódó Fekete Hollóban precízen felvonul a műfaj összes kötelező kelléke, úgymint: látványos akciójelenetek, borongós hangulat, de a rendőrök, az alvilág és a maszkos igazságosztó háromszöge is felrajzolódik. Mind Barta Szabolcsnak a Fazekas Attila stílusát idéző, markáns rajzai, mind a korhű, de mégis frappáns dialógok (szerző az EpicLine szerkesztője, Tálosi "Spuri" András) méltatást érdemelnek.

A kiadvány másik induló sorozata jóval eklektikusabb, a Busók ugyanis egy kollektív projekt eredménye - a 5Panels alkotói csoport tagjai felváltva írták és rajzolták a történetet, előzetes forgatókönyv nélkül. A kész művet tavaly már megjelentették (Majd ha fagy!), az EpicLine-ban ennek a sztorinak egy szerkesztett, átírt és kiszínezett változata olvasható. A szörnyvadászatra induló busótanoncok meséje helyenként infantilisabb a kelleténél, de a humora működik, a kaotikussága pedig inkább előnyére, mint hátrányára válik. Az EpicLine-nak egyetlen valódi, de annál szembetűnőbb szépséghibája van: egy havonta megjelenő antológiához képest sajnálatosan karcsú, mindössze 36 oldalas.

36 oldal, 690 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.