Képregény

EpicLine 1. szám

  • Baski Sándor
  • 2013. november 17.

Könyv

Nehéz elhinni, de tény: rendszeresen megjelenő, kizárólag magyar alkotók műveit bemutató képregény-antológia mind ez idáig nem létezett. A korábban a Narancs hasábjain is méltatott Random megfelelt ugyan a kritériumok többségének, de nyomtatásban nem adták ki, ráadásul mindössze három számot ért meg.

Az EpicLine alkotói ennél hosszabb távra terveznek: reményeik szerint a havonta megjelenő, újságosoknál is kapható magazin hosszú évekig fogja boldogítani a műfaj hazai rajongóit. A távlati célok még ennél is merészebbek: az antológia missziója, hogy kitörjön a képregénygettóból, a szélesebb közönséget is meghódítsa, és utat nyisson a hasonló kiadványok számára.

Azzal semmiképp sem lehet az első számot vádolni, hogy nem elég populáris. Rögtön egy magyar szuperhőstörténettel nyitunk; az 1890-es évek Budapestjén játszódó Fekete Hollóban precízen felvonul a műfaj összes kötelező kelléke, úgymint: látványos akciójelenetek, borongós hangulat, de a rendőrök, az alvilág és a maszkos igazságosztó háromszöge is felrajzolódik. Mind Barta Szabolcsnak a Fazekas Attila stílusát idéző, markáns rajzai, mind a korhű, de mégis frappáns dialógok (szerző az EpicLine szerkesztője, Tálosi "Spuri" András) méltatást érdemelnek.

A kiadvány másik induló sorozata jóval eklektikusabb, a Busók ugyanis egy kollektív projekt eredménye - a 5Panels alkotói csoport tagjai felváltva írták és rajzolták a történetet, előzetes forgatókönyv nélkül. A kész művet tavaly már megjelentették (Majd ha fagy!), az EpicLine-ban ennek a sztorinak egy szerkesztett, átírt és kiszínezett változata olvasható. A szörnyvadászatra induló busótanoncok meséje helyenként infantilisabb a kelleténél, de a humora működik, a kaotikussága pedig inkább előnyére, mint hátrányára válik. Az EpicLine-nak egyetlen valódi, de annál szembetűnőbb szépséghibája van: egy havonta megjelenő antológiához képest sajnálatosan karcsú, mindössze 36 oldalas.

36 oldal, 690 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.