Könyv

Németh György: A József Attila Kör története

  • Fehér Renátó
  • 2013. november 17.

Könyv

A furcsa tankönyvszag ellenére tűnnek nélkülözhetetlennek, újramondandónak Németh György könyvének azok a szöveghelyei, ahol a Kádár-korszak mentalitásáról, életszínvonal-politikájáról, tabui és alkui leltáráról van szó, mert a leckét a magyar társadalom mindeddig és folyton átlapozta.

A Mozgó Világ történetének megírása után Németh egy irodalmi egyesület történetén keresztül néz végig az eggyel távolabbi közelmúlton, tudva, hogy annak feldolgozása nélkül képtelenség lenne a rendszerváltásnak és jelenünknek a megértése is.

Akármennyire akkurátusan igyekszik végigvenni a szerző a csomópontokat, néhol fuldokolni kezd az adatok bőségében. Mintha alapkoncepcióként felmerülhetett volna a generációk szerinti elbeszélhetőség, ám ez a modell aztán csak a kör '81-es felfüggesztésekor jelen lévő szereplőkre érvényes. Emellett a kultúrpolitika nagyágyúiról, Tóth Dezsőről vagy Pozsgay Imréről alkotott képünk sem változik.

Korabeli cikkek, pártdokumentumok és állambiztonsági iratok mellett több interjú is beépül a könyvbe. Az egykori első JAK-titkár, Szilágyi Ákos 2010-ben a köztes terek megteremtését és a konfrontációmentes áthangolásra való törekvést emlegeti a nyolcvanas évek kontextusában. Megfogalmazásából úgy is tűnhetne, mintha a JAK és a demokratikus ellenzék között kibékíthetetlen ellentét állt volna fenn. Itt egyrészt nem hallgattatik meg a másik fél (a név szerint megidézett Tamás Gáspár Miklós), másrészt súlyponttévesztésnek tűnik, hogy a népi ellenzékhez sorolható JAK-osokkal szembeni belső, mélyebbnek látszó nézeteltérések kifejtésére alig jut tér.

Fájó hiány még, hogy a rendszerváltást követő húsz évnek csupán összefoglalása történik meg az elnökök és legfontosabb programpontjuk elsorolásával, így a szervezet jogi átalakulásán túl a visszanézőknek, a mai JAK-osoknak is csak a körvonalaik látszanak.

JAK-Prae.hu, 2012, 192 oldal, 2000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.