Könyv

Vigyázz, ez a regény nem fog nyugton hagyni. Ha elkap a gépszíj, és végigolvasod huszonnégy óra leforgása alatt, utána meg fogja terhelni a lelkiismeretedet. Kételyeid is támadnak. A mű narratív struktúrája nem meggyőző. Nincs az a zseni, aki ilyen hoszszan, részletesen, megfontoltan tudna mesélni az életéről, mint itt a fő elbeszélő teszi, kész irodalmi szőttest szőve, és nincs az a hallgató, aki kivilágos kivirradtig ilyen mély koncentrációval tudná hallgatni másvalaki élettörténetét, mi több, az egészet memorizálni, megkomponálni és precízen papírra vetni. Jó, közben beleizgulsz a történetbe - na, de mit ér ez, ha az eresztékek ropognak?

A hard-boiled krimik sémáját intellektuális és filozofikus módon újraíró Magas tenger főhőse elvetélt bölcsészből lett nyomozó.

Lotterfeld (azaz Király Ferenc) második regényében a világvége jókora bummal érkezik: az emberiségre rászabadul történetének összes képzelt kreatúrája, hogy pontot tegyen az egész hercehurca végére.

Ő írta A tűz és jég dala című regényfolyamot, melyből napjaink legmenőbb tévésorozata, a Trónok harca készült. A Narancs legfrissebb számában kardos-szexes nagyinterjút olvashatnak a világhírű fantasy íróval. Kis ízelítő következik.

Hogyan lehet ma Magyarországon egy kisgyerekkel szeptember 11-éről beszélni? Milyen rezonanciákat kelt a New Yorkban élő, egyiptomi származású kisfiú, Nasszír története, akinek a feltámadó iszlámellenes indulatok miatt örökre megszakad a barátsága Johnnal? Átélhető, transzformálható sztorit várunk előítéletekről, elfogadásról, olyan témákról, amelyek az ajánlott 8 év feletti korosztályban mindennaposak. Csalódnunk kell.

Meghalt Gabriel García Márquez, a Száz év magány Nobel-díjas írója. Munkatársunk az író alapítványa jóvoltából járt márciusban Kolumbiában, ahol felkereste a Márquez-kultusz főbb állomáshelyeit: az író szülőhelyét és pályakezdésének helyszíneit. Élménybeszámolójával búcsúzunk.

Lapunk színikritikusának regénye kapta az elismerést, de a többi díjazotthoz is lesz egy-két szavunk.

Az amerikai irodalom nagy rejtőzködőjét, a Súlyszivárvány és A 49-es tétel kiáltása szerzőjét senki sem találja. A legbiztosabb a regényeiben keresni - most épp a Beépített Hibában. Kritika. Sort of. Groovy!

Olvasna valamit Esterházy Pétertől? Sosem késő: regényeit nemrég tornasorba állítottuk: jótól a legjobbig.

Kell-e az Egri csillagok, jöhet-e az Alkonyat a suliban? Mit örökítenek át a tanárok? Hogy készül a gyerekirodalmi szakértő? Keresik a válaszokat.

A képregényrajzoló Futaki Attila készítette borítóból már sejthető: a századfordulón játszódik a sztori. A címszereplő egy különös gőzvonat, amely ugyanakkor egy bármilyen sínen közlekedni képes száguldó árvaház.

A nagy művészekről írott monográfia műfaja már legalább ötven éve kétes fénybe került. A posztmodern mindent átható (és voltaképpen jogos) szkepszise miatt a szaktudós monográfusoknak választaniuk kellett: vagy az élet, vagy a művészet, mivel úgy látták, a kettő egységét (ha egyáltalán létezik ilyen) már nem ábrázolhatják átfogó szemlélettel.

Bibliográfiai zombiktól elképzelt mondatantológiákon és a kézrátétel örömén át Pipacs bácsi konyhakéséig.