Könyv

Olvasni pusztulásig

Vigyázz, ez a regény nem fog nyugton hagyni. Ha elkap a gépszíj, és végigolvasod huszonnégy óra leforgása alatt, utána meg fogja terhelni a lelkiismeretedet. Kételyeid is támadnak. A mű narratív struktúrája nem meggyőző. Nincs az a zseni, aki ilyen hoszszan, részletesen, megfontoltan tudna mesélni az életéről, mint itt a fő elbeszélő teszi, kész irodalmi szőttest szőve, és nincs az a hallgató, aki kivilágos kivirradtig ilyen mély koncentrációval tudná hallgatni másvalaki élettörténetét, mi több, az egészet memorizálni, megkomponálni és precízen papírra vetni. Jó, közben beleizgulsz a történetbe - na, de mit ér ez, ha az eresztékek ropognak?
  • Radics Viktória
  • 2014. április 27.

Erős kezdés

A hard-boiled krimik sémáját intellektuális és filozofikus módon újraíró Magas tenger főhőse elvetélt bölcsészből lett nyomozó.
  • Pogrányi Péter
  • 2014. április 27.

B. Lotterfeld: Armageddon Reality Show

Lotterfeld (azaz Király Ferenc) második regényében a világvége jókora bummal érkezik: az emberiségre rászabadul történetének összes képzelt kreatúrája, hogy pontot tegyen az egész hercehurca végére.
  • - sepi -
  • 2014. április 27.

Bernard Chambaz: Nem én vagyok bin Laden!

Hogyan lehet ma Magyarországon egy kisgyerekkel szeptember 11-éről beszélni? Milyen rezonanciákat kelt a New Yorkban élő, egyiptomi származású kisfiú, Nasszír története, akinek a feltámadó iszlámellenes indulatok miatt örökre megszakad a barátsága Johnnal? Átélhető, transzformálható sztorit várunk előítéletekről, elfogadásról, olyan témákról, amelyek az ajánlott 8 év feletti korosztályban mindennaposak. Csalódnunk kell.
  • - oil -
  • 2014. április 20.

Márquez nyomában - Macondo-Aracataca: 1-1

Meghalt Gabriel García Márquez, a Száz év magány Nobel-díjas írója. Munkatársunk az író alapítványa jóvoltából járt márciusban Kolumbiában, ahol felkereste a Márquez-kultusz főbb állomáshelyeit: az író szülőhelyét és pályakezdésének helyszíneit. Élménybeszámolójával búcsúzunk.

Világos beszéd

A nagy művészekről írott monográfia műfaja már legalább ötven éve kétes fénybe került. A posztmodern mindent átható (és voltaképpen jogos) szkepszise miatt a szaktudós monográfusoknak választaniuk kellett: vagy az élet, vagy a művészet, mivel úgy látták, a kettő egységét (ha egyáltalán létezik ilyen) már nem ábrázolhatják átfogó szemlélettel.
  • Bán Zoltán András
  • 2014. április 13.

A könyvember

Bibliográfiai zombiktól elképzelt mondatantológiákon és a kézrátétel örömén át Pipacs bácsi konyhakéséig.