Könyv

Bernard Chambaz: Nem én vagyok bin Laden!

  • - oil -
  • 2014. április 20.

Könyv

Hogyan lehet ma Magyarországon egy kisgyerekkel szeptember 11-éről beszélni? Milyen rezonanciákat kelt a New Yorkban élő, egyiptomi származású kisfiú, Nasszír története, akinek a feltámadó iszlámellenes indulatok miatt örökre megszakad a barátsága Johnnal? Átélhető, transzformálható sztorit várunk előítéletekről, elfogadásról, olyan témákról, amelyek az ajánlott 8 év feletti korosztályban mindennaposak. Csalódnunk kell.

A karcsú képeskönyv irtózatos mennyiségű kulturális ismeretet mozgat, és laza félmondatokban érint összetett témákat, melyek kifejtését a szülőre testálja. A szülő meg csak mondja, mondja, mígnem a sok magyarázat kisgömböcként falja fel a mesét. Ki a manó ez a szerencsétlen, öngyilkos pigmeus mindjárt a 2. oldalon, hogy van az, hogy Nasszír családja nem tartja a ramadánt, de hálaadáskor pulykát eszik, miért viszik át Johnt 9/11 után egy baptista magániskolába, mi a helyzet a lépfenés levelekkel meg a mérgezett halloweeni cukorkákkal és így tovább. Remekül sikerül megragadni az általános félelem légkörét, valamint azt, hogy az amerikai társadalom - legalábbis a francia író-történész szerző szerint - alapvetően képmutató, ostoba és kirekesztő; ám elmarad a dráma feldolgozása. A szorongás befészkeli magát a 8-10 éves szívekbe, amiképp a kis Nasszír sem szabadulhat a toronyból kiugró emberek képétől.

A könyv egy másik szálon a felnőtt olvasóhoz szól, ám e ponton menthetetlenül az USA-t bíráló propagandaeszközzé válik. A beillesztett fekete-fehér fotókat rövid szövegek kísérik 9/11 kontextusáról. Ezekből kiderül, hogy az 1991-es Öböl-háború, "bár gyorsnak és látványosnak szokták nevezni, valójában rendkívül megviselte az iraki népet", a második iraki háborúval pedig Bush "a kőolajcégeknek és a háborúban érdekelt nagyvállalatoknak akart kedvezni". A politikai agitáció azonban nem mentség arra, hogy Chambaz nem tud mesét írni.

Holnap Kiadó, 2013, 35 oldal, 2300 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.