Könyv

Bernard Chambaz: Nem én vagyok bin Laden!

  • - oil -
  • 2014. április 20.

Könyv

Hogyan lehet ma Magyarországon egy kisgyerekkel szeptember 11-éről beszélni? Milyen rezonanciákat kelt a New Yorkban élő, egyiptomi származású kisfiú, Nasszír története, akinek a feltámadó iszlámellenes indulatok miatt örökre megszakad a barátsága Johnnal? Átélhető, transzformálható sztorit várunk előítéletekről, elfogadásról, olyan témákról, amelyek az ajánlott 8 év feletti korosztályban mindennaposak. Csalódnunk kell.

A karcsú képeskönyv irtózatos mennyiségű kulturális ismeretet mozgat, és laza félmondatokban érint összetett témákat, melyek kifejtését a szülőre testálja. A szülő meg csak mondja, mondja, mígnem a sok magyarázat kisgömböcként falja fel a mesét. Ki a manó ez a szerencsétlen, öngyilkos pigmeus mindjárt a 2. oldalon, hogy van az, hogy Nasszír családja nem tartja a ramadánt, de hálaadáskor pulykát eszik, miért viszik át Johnt 9/11 után egy baptista magániskolába, mi a helyzet a lépfenés levelekkel meg a mérgezett halloweeni cukorkákkal és így tovább. Remekül sikerül megragadni az általános félelem légkörét, valamint azt, hogy az amerikai társadalom - legalábbis a francia író-történész szerző szerint - alapvetően képmutató, ostoba és kirekesztő; ám elmarad a dráma feldolgozása. A szorongás befészkeli magát a 8-10 éves szívekbe, amiképp a kis Nasszír sem szabadulhat a toronyból kiugró emberek képétől.

A könyv egy másik szálon a felnőtt olvasóhoz szól, ám e ponton menthetetlenül az USA-t bíráló propagandaeszközzé válik. A beillesztett fekete-fehér fotókat rövid szövegek kísérik 9/11 kontextusáról. Ezekből kiderül, hogy az 1991-es Öböl-háború, "bár gyorsnak és látványosnak szokták nevezni, valójában rendkívül megviselte az iraki népet", a második iraki háborúval pedig Bush "a kőolajcégeknek és a háborúban érdekelt nagyvállalatoknak akart kedvezni". A politikai agitáció azonban nem mentség arra, hogy Chambaz nem tud mesét írni.

Holnap Kiadó, 2013, 35 oldal, 2300 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.