Könyv

Bernard Chambaz: Nem én vagyok bin Laden!

  • - oil -
  • 2014. április 20.

Könyv

Hogyan lehet ma Magyarországon egy kisgyerekkel szeptember 11-éről beszélni? Milyen rezonanciákat kelt a New Yorkban élő, egyiptomi származású kisfiú, Nasszír története, akinek a feltámadó iszlámellenes indulatok miatt örökre megszakad a barátsága Johnnal? Átélhető, transzformálható sztorit várunk előítéletekről, elfogadásról, olyan témákról, amelyek az ajánlott 8 év feletti korosztályban mindennaposak. Csalódnunk kell.

A karcsú képeskönyv irtózatos mennyiségű kulturális ismeretet mozgat, és laza félmondatokban érint összetett témákat, melyek kifejtését a szülőre testálja. A szülő meg csak mondja, mondja, mígnem a sok magyarázat kisgömböcként falja fel a mesét. Ki a manó ez a szerencsétlen, öngyilkos pigmeus mindjárt a 2. oldalon, hogy van az, hogy Nasszír családja nem tartja a ramadánt, de hálaadáskor pulykát eszik, miért viszik át Johnt 9/11 után egy baptista magániskolába, mi a helyzet a lépfenés levelekkel meg a mérgezett halloweeni cukorkákkal és így tovább. Remekül sikerül megragadni az általános félelem légkörét, valamint azt, hogy az amerikai társadalom - legalábbis a francia író-történész szerző szerint - alapvetően képmutató, ostoba és kirekesztő; ám elmarad a dráma feldolgozása. A szorongás befészkeli magát a 8-10 éves szívekbe, amiképp a kis Nasszír sem szabadulhat a toronyból kiugró emberek képétől.

A könyv egy másik szálon a felnőtt olvasóhoz szól, ám e ponton menthetetlenül az USA-t bíráló propagandaeszközzé válik. A beillesztett fekete-fehér fotókat rövid szövegek kísérik 9/11 kontextusáról. Ezekből kiderül, hogy az 1991-es Öböl-háború, "bár gyorsnak és látványosnak szokták nevezni, valójában rendkívül megviselte az iraki népet", a második iraki háborúval pedig Bush "a kőolajcégeknek és a háborúban érdekelt nagyvállalatoknak akart kedvezni". A politikai agitáció azonban nem mentség arra, hogy Chambaz nem tud mesét írni.

Holnap Kiadó, 2013, 35 oldal, 2300 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."