A vérben és fekete humorban is bővelkedő nyitány után az Armageddon Reality Show visszavesz a karneválból, főhőse pedig segítőivel aláírásgyűjtésre indul a történelemben, hogy egy petíciót lobogtatva sztornózhassa a teremtés sztornózását. Az ember tragédiája-Brian élete-Christopher Moore tengelyre pozicionált pikareszkben Káin idejétől a holokausztig időutaznak a szereplők, miközben a kötet humora elsősorban a közismert alakok ironikus ábrázolására és a korszakokon átívelő emberi gyarlóság kifigurázására épít, ami az első néhány fejezet után némiképp repetitívvé válik. A frivol tréfák ellenére a felütés merészsége és megkomponáltsága csak a dramaturgiai csúcspontként is szolgáló holokausztszínben tér vissza, ami ebben a kontextusban ugyan bátor, de drámaiságával együtt is óvatosan kivitelezett választás (főleg olyan kortárs tételek mellett, mint az Ass Goblins of Auschwitz vagy a Cuddly Holocaust). Bár a kalandokat olykor szatirikus teológiai fejtegetések is megszakítják, a kötet legizgalmasabb részeit a zenei producer főhős karrierjének flashbackepizódjai jelentik, amelyekben fantasykabaré helyett az X generációs spleen tombol, ezúttal jó érzékkel elkerülve a túlmagyarázás és a kiszámítható humor csapdáit. Lotterfeld könyve szórakoztató strandolvasmány Rejtő vagy Terry Pratchett mellé, de kicsit több kakaóval igazi armageddon is lehetett volna.
Konkrét Könyvek, 2013, 368 oldal, 3490 Ft
