Könyv

B. Lotterfeld: Armageddon Reality Show

  • - sepi -
  • 2014. április 27.

Könyv

Lotterfeld (azaz Király Ferenc) második regényében a világvége jókora bummal érkezik: az emberiségre rászabadul történetének összes képzelt kreatúrája, hogy pontot tegyen az egész hercehurca végére.

A vérben és fekete humorban is bővelkedő nyitány után az Armageddon Reality Show visszavesz a karneválból, főhőse pedig segítőivel aláírásgyűjtésre indul a történelemben, hogy egy petíciót lobogtatva sztornózhassa a teremtés sztornózását. Az ember tragédiája-Brian élete-Christopher Moore tengelyre pozicionált pikareszkben Káin idejétől a holokausztig időutaznak a szereplők, miközben a kötet humora elsősorban a közismert alakok ironikus ábrázolására és a korszakokon átívelő emberi gyarlóság kifigurázására épít, ami az első néhány fejezet után némiképp repetitívvé válik. A frivol tréfák ellenére a felütés merészsége és megkomponáltsága csak a dramaturgiai csúcspontként is szolgáló holokausztszínben tér vissza, ami ebben a kontextusban ugyan bátor, de drámaiságával együtt is óvatosan kivitelezett választás (főleg olyan kortárs tételek mellett, mint az Ass Goblins of Auschwitz vagy a Cuddly Holocaust). Bár a kalandokat olykor szatirikus teológiai fejtegetések is megszakítják, a kötet legizgalmasabb részeit a zenei producer főhős karrierjének flashbackepizódjai jelentik, amelyekben fantasykabaré helyett az X generációs spleen tombol, ezúttal jó érzékkel elkerülve a túlmagyarázás és a kiszámítható humor csapdáit. Lotterfeld könyve szórakoztató strandolvasmány Rejtő vagy Terry Pratchett mellé, de kicsit több kakaóval igazi armageddon is lehetett volna.

Konkrét Könyvek, 2013, 368 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.