Könyv

Ferber Katalin: A másság szigetein

  • - greff -
  • 2013. május 18.

Könyv

A legszélesebb ösvények (még mindig) a tömegkultúrán és (egyre inkább) a gasztronómián keresztül vezetnek hazánkból Japánba, de Ferber Katalin nem ezeken a területeken át juttatja el olvasóit a nyugatiak fantáziáját évtizedek óta izgató szigetországba.

A neves gazdaságtörténész tizenhét hosszú éven át volt aktív szereplője a japán felsőoktatásnak - lehetősége volt tehát a társadalmi és gazdasági struktúrákat alaposan, belülről megismerni, aminek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni egy olyan ország esetében, ahol az izgató, jól exportálható felszíni jelenségek sikeresen elfedik a belső viszonyokat, amelyek a maguk különös teljességében a nem ott élők számára gyakorlatilag megközelíthetetlenek. A szerző kisebb és nagyobb egyetemek ablakaiból emeli rá kíváncsi tekintetét a japán mindennapokra, s így nem csupán a számunkra végletesen ridegnek tetsző oktatási rendszerről tudhatunk meg számtalan - krimiszerűen izgalmas - részletet, hanem a nők változó helyzetéről, a nyelvről, a lakásbérlésről, a történelmi emlékezet zavarairól, a nagyvállalatok működéséről vagy a fukusimai katasztrófa kommunikációjának furcsaságairól is.

Mindeközben a szerző személye sem marad érintetlen. A másság szigetein szabálytalan memoár: az író emigrációjának okait feltáró, kivételesen szép nyitófejezet lefegyverző vallomásossága után alapos kutatásokra épített esszészövegek következnek, de a személyes hangütést Ferber ezekben is mindvégig megtartja. Tanuljunk bár rengeteget közben Japánról, nagyon is európai történet kerekedik ki így a végén, amely hitelesen beszél a személyes autonómia kiharcolásának szörnyű keserveiről.

A szöveget szerkesztő aligha látta: helyesírási hibák tömege, felesleges ismétlések és ottfelejtett, értelmetlen mondatok csüggesztik a szerzőnek méltóbb második kiadást kívánó olvasót.

Oriold és Társai Kft., 2012, 262 oldal, 2900 Ft

Mint szöveg: 

 

 

 

 

 

Mint kiadvány:


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.