Könyv

Ferber Katalin: A másság szigetein

  • - greff -
  • 2013. május 18.

Könyv

A legszélesebb ösvények (még mindig) a tömegkultúrán és (egyre inkább) a gasztronómián keresztül vezetnek hazánkból Japánba, de Ferber Katalin nem ezeken a területeken át juttatja el olvasóit a nyugatiak fantáziáját évtizedek óta izgató szigetországba.

A neves gazdaságtörténész tizenhét hosszú éven át volt aktív szereplője a japán felsőoktatásnak - lehetősége volt tehát a társadalmi és gazdasági struktúrákat alaposan, belülről megismerni, aminek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni egy olyan ország esetében, ahol az izgató, jól exportálható felszíni jelenségek sikeresen elfedik a belső viszonyokat, amelyek a maguk különös teljességében a nem ott élők számára gyakorlatilag megközelíthetetlenek. A szerző kisebb és nagyobb egyetemek ablakaiból emeli rá kíváncsi tekintetét a japán mindennapokra, s így nem csupán a számunkra végletesen ridegnek tetsző oktatási rendszerről tudhatunk meg számtalan - krimiszerűen izgalmas - részletet, hanem a nők változó helyzetéről, a nyelvről, a lakásbérlésről, a történelmi emlékezet zavarairól, a nagyvállalatok működéséről vagy a fukusimai katasztrófa kommunikációjának furcsaságairól is.

Mindeközben a szerző személye sem marad érintetlen. A másság szigetein szabálytalan memoár: az író emigrációjának okait feltáró, kivételesen szép nyitófejezet lefegyverző vallomásossága után alapos kutatásokra épített esszészövegek következnek, de a személyes hangütést Ferber ezekben is mindvégig megtartja. Tanuljunk bár rengeteget közben Japánról, nagyon is európai történet kerekedik ki így a végén, amely hitelesen beszél a személyes autonómia kiharcolásának szörnyű keserveiről.

A szöveget szerkesztő aligha látta: helyesírási hibák tömege, felesleges ismétlések és ottfelejtett, értelmetlen mondatok csüggesztik a szerzőnek méltóbb második kiadást kívánó olvasót.

Oriold és Társai Kft., 2012, 262 oldal, 2900 Ft

Mint szöveg: 

 

 

 

 

 

Mint kiadvány:


Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.