Könyv

Földvári András: Elmentem világgá! – 80 sztorival a Föld körül

Könyv

A 2018-ban nyugdíjba vonult, egész életében légitársaságoknál dolgozó turisztikai szakember arról híres, hogy a Föld összes országában megfordult, és járt néhány „el nem ismert” területen is, például Hegyi-Karabahban, Transznyisztriában vagy Abháziában.

Utazásainak története a világ számos olyan pontjára elkalauzol, amelyet nem tudnánk biztonsággal elhelyezni a térképen, és ad némi pluszt a kötetnek az is, hogy a globális utazási korlátozások idején állt elő vele a kiadó. Az átlagosan 3–5 oldalas szösszenetek persze nem adhatnak részletes leírást egy-egy helyszínről, így a fő kérdés az, sztoriként működnek-e. A kép vegyes: Földvári mesélőkedve ugyanis az olyan kuriózumoktól, mint Szergej Bubka ugrórúdjainak szállítása az utastérben az olyan banalitásokig terjed, mint a feleségével elköltött sör és sült csülök Münchenben. Az érdekesebb dolgok gyakran nem a városokban, inkább a reptereken esnek meg Földvárival, a kötet erényei közé tartozik annak bemutatása, hogyan boldogul a Dél-Szudánhoz hasonló egzotikus országok határőreivel. A szerző humora ugyanakkor gyakran hat erőltetettnek (mi a vicces abban, hogy egy turistacsoport hithű muszlimnak hazudja magát, hogy bejuthasson egy mecsetbe?), az úti céljai helyszínén dúló politikai konfliktusokat pedig egyfajta elemelkedett naivitással kezeli.

Soknak tűnik a 80 történet, de a mennyiség a vége felé mégiscsak átcsap minőségbe, és az olvasó megérteni véli, mi hajtja a szerzőt újabb tájak és repterek felé.

21. Század Kiadó, 2020, 320 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.