A 2018-ban nyugdíjba vonult, egész életében légitársaságoknál dolgozó turisztikai szakember arról híres, hogy a Föld összes országában megfordult, és járt néhány „el nem ismert” területen is, például Hegyi-Karabahban, Transznyisztriában vagy Abháziában.
Utazásainak története a világ számos olyan pontjára elkalauzol, amelyet nem tudnánk biztonsággal elhelyezni a térképen, és ad némi pluszt a kötetnek az is, hogy a globális utazási korlátozások idején állt elő vele a kiadó. Az átlagosan 3–5 oldalas szösszenetek persze nem adhatnak részletes leírást egy-egy helyszínről, így a fő kérdés az, sztoriként működnek-e. A kép vegyes: Földvári mesélőkedve ugyanis az olyan kuriózumoktól, mint Szergej Bubka ugrórúdjainak szállítása az utastérben az olyan banalitásokig terjed, mint a feleségével elköltött sör és sült csülök Münchenben. Az érdekesebb dolgok gyakran nem a városokban, inkább a reptereken esnek meg Földvárival, a kötet erényei közé tartozik annak bemutatása, hogyan boldogul a Dél-Szudánhoz hasonló egzotikus országok határőreivel. A szerző humora ugyanakkor gyakran hat erőltetettnek (mi a vicces abban, hogy egy turistacsoport hithű muszlimnak hazudja magát, hogy bejuthasson egy mecsetbe?), az úti céljai helyszínén dúló politikai konfliktusokat pedig egyfajta elemelkedett naivitással kezeli.
Soknak tűnik a 80 történet, de a mennyiség a vége felé mégiscsak átcsap minőségbe, és az olvasó megérteni véli, mi hajtja a szerzőt újabb tájak és repterek felé.
21. Század Kiadó, 2020, 320 oldal, 3990 Ft
