Könyv

Földvári András: Elmentem világgá! – 80 sztorival a Föld körül

Könyv

A 2018-ban nyugdíjba vonult, egész életében légitársaságoknál dolgozó turisztikai szakember arról híres, hogy a Föld összes országában megfordult, és járt néhány „el nem ismert” területen is, például Hegyi-Karabahban, Transznyisztriában vagy Abháziában.

Utazásainak története a világ számos olyan pontjára elkalauzol, amelyet nem tudnánk biztonsággal elhelyezni a térképen, és ad némi pluszt a kötetnek az is, hogy a globális utazási korlátozások idején állt elő vele a kiadó. Az átlagosan 3–5 oldalas szösszenetek persze nem adhatnak részletes leírást egy-egy helyszínről, így a fő kérdés az, sztoriként működnek-e. A kép vegyes: Földvári mesélőkedve ugyanis az olyan kuriózumoktól, mint Szergej Bubka ugrórúdjainak szállítása az utastérben az olyan banalitásokig terjed, mint a feleségével elköltött sör és sült csülök Münchenben. Az érdekesebb dolgok gyakran nem a városokban, inkább a reptereken esnek meg Földvárival, a kötet erényei közé tartozik annak bemutatása, hogyan boldogul a Dél-Szudánhoz hasonló egzotikus országok határőreivel. A szerző humora ugyanakkor gyakran hat erőltetettnek (mi a vicces abban, hogy egy turistacsoport hithű muszlimnak hazudja magát, hogy bejuthasson egy mecsetbe?), az úti céljai helyszínén dúló politikai konfliktusokat pedig egyfajta elemelkedett naivitással kezeli.

Soknak tűnik a 80 történet, de a mennyiség a vége felé mégiscsak átcsap minőségbe, és az olvasó megérteni véli, mi hajtja a szerzőt újabb tájak és repterek felé.

21. Század Kiadó, 2020, 320 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.