Könyv

"A 20. század magyar történelmét alapjában véve kudarcok, kataklizmák, tévesztett megoldási kísérletek sorozatának tekintem" - szögezi le a tanulmánykötet egyik szerzője, Tverdota György. Álláspontjával nem nehéz egyetérteni, ha végigolvassuk a múlt század elejétől a jelenig ívelő, elsőként Erdős Renée önéletrajzi regénytetralógiáját, utolsóként Kőszeg Ferenc visszaemlékezéseit elemző húsz kultúratudományi tanulmányt.

"Csodaparaszt", botcsinálta hadügyminiszter, bölcselkedő pátriárka, egy fél ország Péter bácsija. Önmaga és kora számára Veres Péter mindig több volt egyszerű írónál, ám a mából visszatekintve könnyen úgy tűnhet: kevesebb is volt annál.

Ha tanár lennék, most azonnal kettest adnék az Időfutár 3.-ért Tasnádinak és szerzőtársainak. Hogy miért lennék ilyen szigorú, amikor a szakma és az Időfutár hallgatói/olvasói is rajonganak érte?

A Vad nyomozók az 1970-es években játszódik, a 90-es években íródott és a 2000-es évek nyelvén beszél (magyarul). Ezért kárhoztatni kéne a fordítót, de nem teszem: nagyrészt innen, a nyelvből jön az az otthonosságérzet, amely módot ad a mezei olvasónak, aki nem a dél-amerikai irodalom-szakértője, hogy valahogy elfészkelődjön a több száz idegen névből - reálisan létezett 20. századi költők, írók, esszéisták, forradalmárok, politikusok, fiktív alakok, országok, városok, utcák, épületek, folyóiratok, mozgalmak, ételek, italok etc. nevéből - felépülő, észbontóan ismeretlen világban.

A XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, egyben a legfiatalabb Budapest nagydíjas. Megjelenése változatlanul a gótikus rock sztárjaiéra emlékeztet, miközben a könyveitől egyre nehezebb eltekinteni Európában.

Megjelent új regénye, a Megyek utánad, így beszélgethettünk vele családi múltról és énkeresésről, irodalmi marketingről és politikai populizmusról.

A Nobel-díj melletti legrangosabb irodalmi elismerést, a kétévente kiosztott Nemzetközi Man Booker-díjat idén Krasznahorkai László kapta életművéért. Ez alkalomból felidézzük a Narancsban tavaly megjelent – eredetileg a New York Timesban publikált – esszéjét.

Kiadói szerkesztőként, bohemistaként, a magyar irodalmi élet kelet-európai szakértőjeként közvetlen közelről volt módja követni Bohumil Hrabal pályáját, magyarországi ismertségét, hovatovább kultuszát. Kérdeztük Menzelről, sörről és kolbászkákról is.

A könyv egyszavas címekkel ellátott, gyakran naplóbejegyzések hangulatát idéző rövid fejezetek sorából áll; az öt ciklusból ha regény végül nem is, de egy kétségtelenül jól lekerekített családtörténeti, önéletrajzi történetfolyam kialakul.

Az Artpool Művészetkutató Központ negyvenéves történetét bemutató angol nyelvű könyv/katalógus, ahogy azt alcíme (History of an active archive for producing, networking, curating and resarching art since 1970) is jelzi, az ún. aktív archívum koncepciója mentén Galántai György és Klaniczay Júlia közös művészeti projektjét mutatja be.

Az egyik legnépszerűbb gyerekkönyvszerző folytatja sikersorozatát, de írt egy ifjúsági sakkregényt is. Kritikusunk szerint egyiknél sem hibázott.

A Tiszta Pierre tere és ideje tág: egyszerre játszódik a középkori faluban, Montaillou-ban, illetve napjaink Budapestjén, egy divatmagazin szerkesztőségében, de a nyolcvanas évek Mallorcája, valamint Anglia és Dél-Amerika is előkerül.

Regénye, a Tiszta Pierre a 14. századi kathar eretnekek világába kalauzol, miközben legmodernebb, 21. századi játszmáinkkal szembesít.