Hiúságok vására: Akiért a száncsengő szól

  • 1999. február 4.

Könyv

Nincs karácsony bóvlik nélkül. Ha torzult is valamelyest a régi szlogen, a lényeg mit sem változott: csengőszán, festett dió és mogyoró, kreppvirgács, bűvös szagos gyertya sorjázik a gazdagon terített pultokon, a sínadrágba dermedt kiskereskedők csonkolt kesztyűben gyűrögetik az ezreseket.
Nincs karácsony bóvlik nélkül. Ha torzult is valamelyest a régi szlogen, a lényeg mit sem változott: csengőszán, festett dió és mogyoró, kreppvirgács, bűvös szagos gyertya sorjázik a gazdagon terített pultokon, a sínadrágba dermedt kiskereskedők csonkolt kesztyűben gyűrögetik az ezreseket.

Adventi köszörűk és dekopírfűrészek sírása közben kelt életre a nagy, fehér paraván, amivel a Liszt Ferenc téri kávézókat igyekeztek eltakarni a járókelők szeme elől. Ki gondol most a dupla feketével és sonkás szendviccsel, amikor szaloncukor-akasztót, irhakesztyűt, kecskebőr dobot, márkás parfümöt, polársálat, övre akasztható bőrtokot és kihűlt kürtőskalácsot lehet venni - ráadásul mindezt egy helyen. Egy egész évig szunnyadtak a portékák vecsési házak pincéjében, hogy idén újra kombik csomagtartójába kerüljenek, onnan pedig a nagy millenniumi zsibibe. Ünnepi díszbe öltözik a város: levedli megunt eklektikus köntösét, és elfóliázott pozdorjabodegák minimalista csuhájába bújik. A kapualjak, ötvenhatos belövések, új portálok és régi szuterénablakok helyett ezüstboák, árvalányhaj és villogó karácsonyfaizzók jelzik, hogy Budapestre beszökött a tél, Szent István körútján érkezett, és az év végi leltárig egészen biztosan köztünk marad.

Kásás hóban caplatunk egyik ugyanolyan standtól a másikig a mesterséges bőség utcájában. Az árukínálatot egyetlen megfontolás szerint válogatták: ha ellopják, üsse kavics. A többször kirakott és beszedett és elcsomagolt és megmutatott és visszaadott potenciális ajándékok szaga és állaga skanzenek és madárlátta püspökkenyér aurájának keveréke. A népi hímzéses terítőket is belengi a szantál füstölők, hezitáló leheletek párája. Vevő és eladó türelmetlen vakkantásokkal igyekszik távol tartani a hideget tüdejéből és a kínos gondolatot a fejéből, hogy mivégre is ez az egész?!

Hagyományosan a vásár utcája a családi és baráti szeretetrohamban meglódult költekező hajlamot és keresletet hivatott kielégíteni. Amit novemberben fedett helyen is meg lehetett volna venni, azt most egy fagyos körtúrával, kis tülekedéssel és csalódott kompromisszumokkal lezavarhatjuk. Hogy mindehhez miért kell meglévő és jól működő városi tereket papundekli díszletutcává varázsolni a belváros szívében, az Andrássy út legimpozánsabb részén vagy a Városligetben, az rejtély.

Elképzelhető viszont, hogy a kari-ajcsi-zsibire is lecsap az Y2K, az ezredév numerikus krízise. Nem a pénztárgépek fognak megbolondulni, hanem a plázák és centerek szipkázzák el a vevőket - mesterséges utca ott is van, plusz húsz fok, mínusz latyak, mindent egy helyen, korzózás közben. A városi terek visszanyerik az arcukat, eltűnnek a sűrűn tömött bódésorok, a fázós és szegényes kínálat. Forralt bort és sült gesztenyét fognak kínálni, önjelölt tűznyelők hevítik az ünnepi hangulatot, esténként más zenekar és dalárda fog a Liszt- szobor tövében koncertezni, tömve lesznek a kávézók, régi barátok jönnek össze egy italra, fűszeres grogot szopogatni papírpohárból a Vörösmarty téren. A bevásárlás? Azt elintéztük tegnap, néhány figyelmes apróság. Nem az a lényeg. Jönnek az ünnepek, és kicsit lazítunk.

Majd.

Most még vásár van. Esténként elrakodják a perui sapkákat és szűrterítőket, fehér bódék között csahos német juhászt sétáltató terepruhás csőszök dúdolnak - tél van, hó esik, és jönnek az ünnepek.

Varjasi Farkas Csaba

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.