Könyv

Parti Nagy Lajos és Závada Pál írók letiltatták műveiket a Magyar Rádióban. Ennek apropóján a közrádió szerzői vallanak érzelmi motivációról, anyagi függésről, a szépirodalom hatásáról, a tiltakozás hatékonyságáról és a kiherélt közmédiáról. Megszólal Darvasi, Esterházy és Spiró is.

Lángszóró és líra, Tim Burton és Benedek Elek egy kiváló meseregényben.

A Wittgensteinre utaló cím mögött beszélgetőkönyv rejtőzik, az elmúlt másfél-két évtized két meghatározó jelentőségű és hatású alkotója - köztudottan jó barátok - közötti három beszélgetés többször átdolgozott és bővített leiratai - éppenséggel gyanakodhatnánk is.

Úgy tűnik, mostanában erősen mesebeli lett a magyar világ, hiszen két kiváló írónk is hangsúlyozottan a magyar mese műfajában mondja el, mi bántja őt Orbán Viktor korában - hogy Kosztolányi híres verszárlatát variáljam.

A visszatért Erdély legnagyobb erénye, hogy két célt is kitűzött maga elé, egyszerre önálló, összefoglaló és az alaposabb részkutatásokat és összegzéseket előkészítő kutatás, másrészt remekül elvégzett ismeretterjesztés is

Kovi szülei nem úgy ringatták bölcsőjét, hogy „kisfiam, ha nagy leszel, majd jól lefilmezed, hogyan cuppantja le Mya Diamond Choky Ice falloszát”. A pornócézár könyvében még sok szép dologra fény derül.

Ez a fura koncepciójú kötet nyilvánvalóan a rajongókat célozza, ám elsősorban azoknak lehet érdekes, akik még nem, vagy csak távolról, hallomásból ismerték Kemény Istvánt.

Egy irodalomtörténeti jelentőségű bárányhimlőtől a Kórház a város szélénig.

Jonas Jonasson A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című regényét a legszívesebben kettős road movie-nak nevezném, mivel cselekményvezetése, dialógustechnikája, egész formálása alapvetően nem epikus, hanem filmes ihletésű - ami tökéletesen megfelel a mai lektűrirodalom alapérzületének.

A 2011-es irodalmi Nobel-díjas kötete.

A sokoldalú tudós és szavakész közszereplő talán sohasem pihen: ismét megírt egy könyvet. Ismét ugyanazt az egyet.

Az elmúlt években sokat lehetett hallani arról, hogy a magyar kriminek mostanság amolyan felfutása, reneszánsza, avagy első igazi kibontakozása lenne. Sietve leszögezem, hogy én ennek per pillanat nem látom nyomát.

Így itta végig Európát az amerikai irodalom néhai vén kujonja a hetvenes évek végén.

Noha sem a nézőpont, sem a bemutatott anyag nem tartalmaz újdonságot, Debreczeni József könyve mégis érdemes a figyelmünkre.