Könyv

John Curran: Agatha Christie és a gyilkos szándék

  • Svébis Bence
  • 2013. március 28.

Könyv

Nemigen szokás a lektűrirodalom műveiből kritikai kiadást készíteni, ezt még a legnépszerűbb alkotások sem érdemelték ki. A kritikai kiadás a szépirodalom privilégiuma, mivel sajátos tulajdonságai által elsősorban tudományos munkára használható, márpedig a ponyvaregényeket ritkán veszi górcső alá az irodalmi élet. Ezúttal azonban betekinthetünk Christie műhelytitkaiba, elsősorban - a kritikai kiadások felépítéséből jól ismert eljárás - a különböző szövegváltozatok ismertetése által.

John Curran angol irodalmár immár második kötetével jelentkezik, melyben a krimikirálynő kéziratos hagyatékát rendszerezi. Elvetett, fel nem használt ötletek, variációk az egyes elbeszélések végkifejletére, jegyzetek, háttérkutatások a történetekhez és a művek keletkezéstörténetei képezik a 73 jegyzetfüzet fontosabb részeiből összerendezett könyvet, mely tudományos volta ellenére éppen olyan szórakoztatóan van megírva, mintha egy könnyed detektívregényt forgatnánk.

De nem csak regényekről és novellákról olvashatunk, megtaláljuk itt a Timesnak írt cikkét is, melyben a bajszos belga, Hercule Poirot megalkotásáról ír, mi több, e szöveg is javításokkal és szerkesztői jegyzetekkel ellátva jelenik meg. Továbbá, miként az előző kötet (Agatha Christie titkos jegyzetfüzetei) esetében, most is szenzációhajhász felirat hirdeti a borítón, hogy egy eddig ismeretlen elbeszélést tartalmaz a könyv. Ám ez alkalommal is úgy járunk a Miss Marple-történettel, mint előzőleg a Poirot-éval: a füzetben talált novella valójában egy már megjelent írás szövegváltozata.

Bőséggel el van tehát látva az olvasó, ám érdemes elővigyázatosan lapozgatni e könyvet: Curran ugyanis nem óvatoskodik, s az alapos feltáró munka következményeként bizony jó pár végkifejletről lerántja a leplet.

Fordította: Siklós Márta. Európa, 2012, 428 oldal, 4200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.