Könyv

John Curran: Agatha Christie és a gyilkos szándék

  • Svébis Bence
  • 2013. március 28.

Könyv

Nemigen szokás a lektűrirodalom műveiből kritikai kiadást készíteni, ezt még a legnépszerűbb alkotások sem érdemelték ki. A kritikai kiadás a szépirodalom privilégiuma, mivel sajátos tulajdonságai által elsősorban tudományos munkára használható, márpedig a ponyvaregényeket ritkán veszi górcső alá az irodalmi élet. Ezúttal azonban betekinthetünk Christie műhelytitkaiba, elsősorban - a kritikai kiadások felépítéséből jól ismert eljárás - a különböző szövegváltozatok ismertetése által.

John Curran angol irodalmár immár második kötetével jelentkezik, melyben a krimikirálynő kéziratos hagyatékát rendszerezi. Elvetett, fel nem használt ötletek, variációk az egyes elbeszélések végkifejletére, jegyzetek, háttérkutatások a történetekhez és a művek keletkezéstörténetei képezik a 73 jegyzetfüzet fontosabb részeiből összerendezett könyvet, mely tudományos volta ellenére éppen olyan szórakoztatóan van megírva, mintha egy könnyed detektívregényt forgatnánk.

De nem csak regényekről és novellákról olvashatunk, megtaláljuk itt a Timesnak írt cikkét is, melyben a bajszos belga, Hercule Poirot megalkotásáról ír, mi több, e szöveg is javításokkal és szerkesztői jegyzetekkel ellátva jelenik meg. Továbbá, miként az előző kötet (Agatha Christie titkos jegyzetfüzetei) esetében, most is szenzációhajhász felirat hirdeti a borítón, hogy egy eddig ismeretlen elbeszélést tartalmaz a könyv. Ám ez alkalommal is úgy járunk a Miss Marple-történettel, mint előzőleg a Poirot-éval: a füzetben talált novella valójában egy már megjelent írás szövegváltozata.

Bőséggel el van tehát látva az olvasó, ám érdemes elővigyázatosan lapozgatni e könyvet: Curran ugyanis nem óvatoskodik, s az alapos feltáró munka következményeként bizony jó pár végkifejletről lerántja a leplet.

Fordította: Siklós Márta. Európa, 2012, 428 oldal, 4200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.