Könyv

John Curran: Agatha Christie és a gyilkos szándék

  • Svébis Bence
  • 2013. március 28.

Könyv

Nemigen szokás a lektűrirodalom műveiből kritikai kiadást készíteni, ezt még a legnépszerűbb alkotások sem érdemelték ki. A kritikai kiadás a szépirodalom privilégiuma, mivel sajátos tulajdonságai által elsősorban tudományos munkára használható, márpedig a ponyvaregényeket ritkán veszi górcső alá az irodalmi élet. Ezúttal azonban betekinthetünk Christie műhelytitkaiba, elsősorban - a kritikai kiadások felépítéséből jól ismert eljárás - a különböző szövegváltozatok ismertetése által.

John Curran angol irodalmár immár második kötetével jelentkezik, melyben a krimikirálynő kéziratos hagyatékát rendszerezi. Elvetett, fel nem használt ötletek, variációk az egyes elbeszélések végkifejletére, jegyzetek, háttérkutatások a történetekhez és a művek keletkezéstörténetei képezik a 73 jegyzetfüzet fontosabb részeiből összerendezett könyvet, mely tudományos volta ellenére éppen olyan szórakoztatóan van megírva, mintha egy könnyed detektívregényt forgatnánk.

De nem csak regényekről és novellákról olvashatunk, megtaláljuk itt a Timesnak írt cikkét is, melyben a bajszos belga, Hercule Poirot megalkotásáról ír, mi több, e szöveg is javításokkal és szerkesztői jegyzetekkel ellátva jelenik meg. Továbbá, miként az előző kötet (Agatha Christie titkos jegyzetfüzetei) esetében, most is szenzációhajhász felirat hirdeti a borítón, hogy egy eddig ismeretlen elbeszélést tartalmaz a könyv. Ám ez alkalommal is úgy járunk a Miss Marple-történettel, mint előzőleg a Poirot-éval: a füzetben talált novella valójában egy már megjelent írás szövegváltozata.

Bőséggel el van tehát látva az olvasó, ám érdemes elővigyázatosan lapozgatni e könyvet: Curran ugyanis nem óvatoskodik, s az alapos feltáró munka következményeként bizony jó pár végkifejletről lerántja a leplet.

Fordította: Siklós Márta. Európa, 2012, 428 oldal, 4200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.